HTML

IttForgott

A filmvilág nyomában

Címkék

1972 (1) 1974 (1) 1990-2000 (1) 1990 előtt (1) 1X1 (1) 1X1 pályázat (1) 2-es villamos (1) 2001-2015 (1) 2013 Feature Film Report (1) 21 produkció (1) 31 helyszín (1) 38 világsztár (1) 47 Ronin (1) 70-es évek (1) Alice Eve (1) amerikai (1) Amsterdam (1) Andy Vajna (1) angolul (1) Angyalföld (1) Annie Hall (1) Arpad le Tzigane (1) Atlas Studio (1) Ausztria (1) autós üldözés (1) A legyőzhetetlen (1) A napfény íze (1) backlot (1) Bacsó Péter (1) bagoly (1) Baltimore (1) Bánffy György (1) Bécs (2) belépő (1) Ben-Hur (1) Benetton-ház (1) Berlin (2) BKV Előre (1) Bob (1) Bobby Moore (1) Bob Hope (1) Bollywood (1) Bondarcsuk (1) box (1) Bradford (1) Brad Pitt (2) Budai vár (1) Budai Vár (1) Budapest (16) Buenos Aires (1) Caine (1) Charlton Heston (1) Cile (1) Cinecitta (1) Colin Firth (1) Colombes (1) Coppola (1) Csabagyöngye (1) Csabagyöngye SC (1) Csepeli Munkásotthon (1) Dalszínház utca (1) Dario Argento (1) Dél-Afrika (1) Diane Keaton (1) Die Hard 6. (1) díszlet (1) divat (1) Dosztojevszkij (1) Drozdik Orsolya (1) Duna-híd (1) Dunakeszi-Alag (1) Dunaújvárosi repülőtér (1) Duna InterContinental (1) Eddie Murphy (1) Egervári Sándor (1) Egri vár (1) Elizabeth Taylor (2) ellenirány (1) előzetes (1) Endrényi Egon (1) Ennio Morricone (1) Eötvös utca (1) Ermitázs színház (1) Expressz ház (1) facebook (1) FC Start (1) Ferencváros (1) film (1) filmek (1) filmes térkép (1) filmgyár (1) Filmgyár (2) Filmgyártás (1) filmtúra (1) filmturizmus (1) Fót (1) Fővárosi Állat- és Növénykert (1) Garancs-tó (1) Garas Dezső (1) Gellért Szálló és Gyórgyfürdő (1) Gera Zoltán (1) Gerevich Aladár (1) Gladiátor (1) Gozsdu udvar (1) Gundel (1) Háború és béke (1) Hanna Schygulla (1) Helen Mirren (1) helyszínek (1) Hidegkuti Nándor (1) Hitler (1) Hollywood (1) Hugó a víziló (1) installáció (1) Iparművészeti Múzeum (1) Ipswich (1) irány (1) ittforgott (2) IttForgott jelek (1) ittforgott pihenő és info pont (1) IttForgott pihenő és info pont (1) IttForgott térkép (1) Itt forgott (2) Jessica Lange (1) Joey Heatherton (1) Johannesburg (1) John Cusack (1) Jovanotti (1) Józsefváros (1) Julian Sands (1) Kalifornia (2) Kard utca (1) Kate Beckinsale (1) Kékszakáll (1) Keleti pályaudvar (1) képeslap (1) Két félidő a pokolban (1) kiállítás (1) Király beszéde (1) kisváros (1) Kőbánya (1) Koltai Róbert (1) könyv (3) korda filmpark (1) Közgáz Vizuális Brigád (1) labdarúgás (1) láng (1) Latinovits (1) Leeds (1) like (1) Lindsay Lohan (1) linkek (1) linkgyűjtemény (2) London (2) Los Angeles (4) Lynch (1) MAFILM (1) Mafilm (1) MAFILM fóti stúdió (1) Magyarország (3) magyarul (1) Málta (1) Marcello Mastroianni (1) MÁV (1) MÁV vasútállomás (1) Max von Sydow (1) Mexikóváros (1) Michael Caine (2) Michael York (1) Milleniumi Földalatti Vasút (1) Minarik Ede (2) Moszfilm (1) Moszkva (2) Moviewalking (1) Mozart (1) MTK-pálya (1) Music Box (1) Nagymező utca (1) Napóleon (1) Nathalie Delon (1) Nemzeti Sportcsarnok (1) nemzetközi filmek (1) New York (2) Nógrádi Gábor (1) nyeremény (1) Óbudai Fő tér (1) olimpia (1) olimpiai stadion (1) Onassis (1) Operaház (4) Oroszország (1) Országház utca (1) Oscar-díj (2) Osvaldo Ardiles (1) Owen Wilson (1) Palásthy György (1) Pannónia Filmstúdió (1) Párizs (6) Párizsi udvar (1) Paulay-Nagymező sarok (2) Pelé (2) pesti belváros (1) pesti Moulin Rouge (1) Pilisborosjenő (1) Pinochet (1) Pogány Gábor (1) Prada (1) Prokofjev (1) rádióközvetítés (1) Rákospalota (1) Raquel Welch (1) reklámfilm (1) Richard Burton (2) Riefenstahl (1) Robert Etcheverry (1) Robert Redford (1) Rocky (1) Roger Moore (1) Róma (4) Romvári József (1) Russel Crowe (1) Sándor Pál (1) sárga (1) sárga villamos (1) Scarlett Johansson (2) Seattle (1) segédlet (1) Solt (1) sorozat (1) stadion (2) Stallone (2) statisztéria (1) Steven Spielberg (1) Szabó Ervin Könytár (1) Szabó István (1) Szabó Sándor (1) Szalóki Ági (1) Szemekbe zárt titok (1) Szentpétervár (1) Szerelem és halál (1) színházterem (1) szovjet hadsereg (1) sztárok (1) Taj Mahal gyémánt (1) Tata (1) terepszemle (1) térkép (2) Teve szikla (1) Tinnye (1) Tóalmási kastély (1) Tolsztoj (1) Tom Berenger (1) Tom Skerritt (1) TTT (1) túra (1) Tűzszekerek (1) Újpalota (1) Ungvár (1) UV (1) városinstalláció (1) Városligeti fasor (1) Varsói Szerződés (1) Vasúttörténeti Park (1) Veresegyház (1) videoklip (1) Vietnám (1) világbajnoki döntő (1) világháború (1) villamos (1) Virna Lisi (1) Visszatérők (1) vízesés (1) Waterloo (1) Wembley (1) werkfotó (1) Wes Anderson (1) Woody Allen (1) Ybl Lajos (1) Ybl Miklós (1) Címkefelhő

Filmek, helyszínek és történelem a közelmúltból

2013.02.17. 02:48 Történelmi Helyszínvadász

Diane Keaton és Woody Allen háborús szerelme Budapesten

Címkék: 1974 irány szovjet hadsereg New York Magyarország Operaház Budapest Oroszország Szentpétervár Párizs Mozart Napóleon Coppola Woody Allen Oscar-díj Diane Keaton Annie Hall Tolsztoj Prokofjev Tinnye Pilisborosjenő backlot Budai Vár Garancs-tó Bondarcsuk Szerelem és halál Háború és béke Waterloo Ungvár Moszfilm Egri vár Teve szikla Arpad le Tzigane Robert Etcheverry Bánffy György Ermitázs színház Kard utca Országház utca ellenirány Dosztojevszkij

  A Szerelem és halál (eredeti cím: Love and Death) francia-amerikai koprodukciós filmet Woody Allen és Diane Keaton főszereplésével 1974 őszén forgatták Magyarországon. Négy hétig tartott a forgatás a Mafilm-Hungarofilm és jelentős magyar stáb közreműködésével különböző budapesti és vidéki helyszíneken.

1333767432-vlcsnap-2010-04-08-.png

  Budapest a Bonaparte Napóleon korabeli Szentpétervárat alakította, Pest megye vidékei pedig az orosz rónákat. A film többi részét Párizsban és környékén vették fel, ott nyolc hétig forgattak. Woody Allen az európai forgatás után, az 1996-os A varázsige:I love you alkotásig csak New Yorkban és környékén készített filmeket. Készültek felvételek az 1996-os filmben New York mellett Párizsban és Velencében is.

  A film helyszíneinek és egyes kulisszatitkainak ismertetése nyomokban spoilert tartalmazhat!

  Az 1975 nyarán bemutatott Szerelem és halál azóta klasszikus lett. A film groteszk és szürreális története 1812-ben Napóleon Oroszország elleni hadjárata idején játszódik. Allen, szerepe szerint Borisz, aki a háborúban csetlő-botló, de hihetetlen gyors karriert befutó és a katonai ranglétrán magasra emelkedő orosz muzsikot alakít. Allen, aki főszereplője és rendezője is a filmnek, nem egyedül érkezett Magyarországra. Magával hozta Diane Keatont, akkori barátnőjét, akihez szenvedélyes szerelem fűzte a forgatás idején is. Így Elizabeth Taylor és Richard Burton után két évvel ismét világsztárpár forgatott Magyarországon. Diane Keaton alakítja Boris szerelmét Szonját. A film rengeteg utalást tartalmaz az orosz regényirodalom és az egyetemes filmművészet legnagyobb műveire és alkotóikra. Dosztojevszki, Tolsztoj és Csehov művek is felismerhetőek a szerelem, vallás és végzet köré írt szövegben. A film képi világa pedig többek között Chaplint, Eisensteint és Bergmant idézi.

  A film kezdő zenéjét Szergej Prokofjev írta, igaz eredetileg nem Woody Allen mozijához. Az orosz zeneszerző szerezte a zenét, Eisenstein olyan történelmi filmjeihez, mint a Jégmezők lovagja vagy a Rettegett Iván. Prokofjev Alexander Faintsimmer azonos című 1934-es groteszk, történelmi vígjátékához írta A Kizsé hadnagy címet viselő zenekari szvitet.  A szovjet film nem volt igazán sikeres, de a film zenéje önálló életre kelt és számos helyen feltűnik azóta is. Ezt a zenét hallhatjuk a film főcímében is. A stáblista a zenei kreditet csak Prokofjevnek adta, de meg kell jegyezni, hogy Mozart, Boccherini, Beethoven és Sztravinszkij dallamai is felcsendülnek a filmben. A stáblistáról a sok hazai stábtag ellenére, ezúttal a magyar nevek is hiányoztak.

Tinnye

  Az első azonosítható hazai helyszín, ami feltűnik a filmben Tinnye környéke, Borisz katonai kiképzésének helyszíne. Woody Allen, mint frissen rekrutált baka masírozott a Tinnyétől a Garancs-tóhoz vezető országút jobboldalán elterülő búzamezőkön. A Garancs-tó a mai magyar nézők előtt az Üvegtigris vígjátékból lehet ismert.

ld_05.png

  A filmben láthatunk nagyszabású háborús jeleneteket. A szovjet Déli Hadsereg csoport katonái adták az amerikai-francia koprodukció statisztáit. A lovas kaszkadőrök magyarok voltak.

woody_allen_gallery_2_2010_a_l.jpg

  Woody Allen instruál a harcmezőn. Paul Apoteker werkfotója.

 A Moszfilm korhű fegyverei Austerlitztől Ungvárig

  A cserebere a nemzetközi stábon belül gyorsan elindult. Ennek az lett az eredménye, hogy szinte minden amerikai és nyugat-európai stábtag napokon belül szovjet, legénységi, katonai övcsatban jelent meg.

övcsat.png

  A korhű fegyverek és korabeli katonai egyenruhák közül sokat a szovjet Moszfilmtől kölcsönöztek. A Moszfilm a 70-es években a legnagyobb tapasztalattal rendelkezett történelmi filmek gyártásában. A szovjet, állami filmvállalat égisze alatt forgatták Szergej Bondarcsuk rendezte Tolsztoj Háború és béke filmes feldolgozását 1961 és 1967 között. Ez a film lett az első Oscar-díjas szovjet mozi 1968-ban. A produkció válasz volt a regény amerikai-olasz koprodukcióban megvalósult 1956-os feldolgozására. Bondarcsuk újabb monumentális produkciót forgatott, immár nemzetközi koprodukcióban, de szintén a Moszfilm részvételével. Ez volt az 1970-ben forgatott Waterloo már nemzetközi szereplőgárdával. Mindkét szovjet filmhez a hadsereg adta a statiszták tízezreit és a háttér infrastruktúrát. Ezekben a szuperprodukcióban a csatajeleneteket sok kamerával, hatalmas darukról, körfahrtokkal és helikopteres kameraállásokkal fényképezték. A csatatereket előzetesen alapos terepmunkával tették a forgatásra alkalmassá. A szovjetek két filmjében Austerlitz, Borogyinó és Waterloo csatáit is orosz és ukrán mezőgazdasági földeken forgatták. A waterlooi csatateret a magyar határ közelében Ungvár mellett rekonstruálták. Ezeknek a filmeknek a fegyverei, uniformisai kerültek kölcsönbe a Szovjetunióból a Pilisbe 1974-ben.  A kárpátaljai Waterloo grandiózus csatajelenete helikopterből fényképezve.

Képernyőfotó 2013-02-16 - 17.58.19.png

Pilisborosjenő

  Woody Allen filmjének némelyik tömegjelenetét Pilisborosjenő határában vették fel.

ld_14.png

  A pilisborosjenői backlot

  Akkoriban ez a környék népszerű volt a magyar filmesek előtt. Itt építették fel 1968-as Egri csillagok történelmi film díszletvárát. A díszlet nagy részét leégették a forgatás alatt, de a kőből készült bástyák, kapuk és falak azóta is pusztulófélben, de megvannak és népszerű kirándulóhellyé lettek. A filmnek köszönhetően ez lett a legismertebb backlot (ti. olyan hely, filmstúdió közelében vagy máshol, ahol ideiglenesen, forgatás miatt nagyméretű díszletet építenek) Magyarországon. A szétlőtt egri vár a Pilisben.

Képernyőfotó 2013-02-16 - 20.25.29.png

  A Teve szikla a díszlet közelében. Ez a természeti képződmény is feltűnik az Egri csillagokban, akárcsak a közeli elhagyott bánya és sziklafal.
Képernyőfotó 2013-02-16 - 20.49.15.png

  1973-ban Franciaországban és az NSZK-ban mutatták be a nagyrészt Pilisborosjenő mellett forgatott francia címen Arpad le Tzigane, német címen Arpad der Zigeuner német-francia kalandfilmsorozatot. Magyar címe nem volt, mert itthon sosem mutatták be. A XVIII. század elején Magyarországon játszódó történetet jelentős részét az egykori egri vár díszletében vették fel. A történet szerint Árpád a cigány legény összefog egy magyar nemessel és a környékbeliekkel, hogy megleckéztesse a törököt éppen kiűző, de zsarnokoskodó osztrák, labanc generálist és elnyerje szerelme kezét. Amolyan Tenkes kapitánya parafrázis a vasfüggönyön túlról, a kuruc kori Magyarországról. A címszerepet a francia színész Robert Etcheverry játszotta, aki gyakran alakított kosztümös filmhősöket. Az osztrák generálist Bánffy György alakította. A pilisborosjenői díszlet az 1973-as tévéfilm egyik epizódjában, ezúttal az osztrákok ostromolták a várat.

Képernyőfotó 2013-02-16 - 20.43.15.png

  A sorozat címszereplője egy francia műsorújság címlapján.

Képernyőfotó 2013-02-16 - 22.49.52.png

Szerelmes sztárpár és nemzetközi bonyodalmak

  Keaton önéletrajza szerint önfeledt boldog heteket töltöttek Budapesten. Kéz a kézben járták a várost és el sem engedték egymást. Sajátos levelezésük is erről tanúskodik. Keaton, akit mindig is különc nőnek tartottak Hollywoodban "férgecskémnek" becézi Woody Allent. Életük ebben a szakaszában a valóság és a filmezés határa összemosódott. Több kritikus Keaton játékát az egyik legjobb alakításának tartja az összes Woody Allen film karaktere közül, a törtető és pragmatikus Szonja szerepében. A brooklyni zsidó származású színész-rendező a Játszd újra Sam! színpadi, Broadway verziójának meghallgatásán találkozott először Keatonnel. Keaton, aki kaliforniai katolikus-metodista családból származik, ekkor már ismert színésznő a Broadway színpadain. Hamarosan egy párt alkottak Allennel. 1971 után húsz év alatt kilenc közös filmet jegyeztek. Színésznőként akkor lett világhíres, amikor a Coppola 1972-es, A keresztapa című alkotásában Michael Corleone (Al Pacino) feleségét alakította. Allen és Keaton egyszerre kapott Oscar-díjat az 1977-es Annie Hall filmért. Keaton a legjobb színésznő, Allen a legjobb rendező díját zsebelte be. Szerelmi kapcsolatuk az 1970-es évek végén megszakadt, de jó barátok maradtak a mai napig.

loveanddeathpar.jpg
  Keatonnal ellentétben Allen kellemetlen emlékeket is szerzett az európai forgatás kapcsán. A franciaországi forgatáson kisebb baleset is érte. Az Eiffel-torony közelében megcsúszott egy jégfolton és meghúzta a derekát. Keaton egyik szemét egy hegedűvonó sebesítette meg. Az egyik mellékszereplőnek eltört a lába autóbalesetben, a producer ételmérgezést kapott. A film némelyik forgatott negatívja tönkrement, így voltak jelenetek, amiket újra kellett forgatni. Sokat panaszkodott az időjárásra. Nem könnyítette meg a rendező dolgát az sem, hogy az operatőr belga, a díszlettervező német, a statiszták egy része orosz, a stáb jó része magyar volt. Sokszor szenvedett attól, hogy instrukcióit nem értették meg azonnal és teljesen. Szinte már betegesen félt a helyi ételektől és italoktól. Budapesti tartózkodása alatt csak a tengerentúlról behozott, palackozott italokat és előrecsomagolt ételeket fogyasztott.

Operaház

  A pesti Operaház épülete a film egyik fő helyszíne. Az 1974-es budapesti Operaház az 1812-es szentpétervári operát alakította. El is hangzott a filmben, hogy ez a legszebb operaház Európában.

ld_10.png

  A film egyik legviccesebb jelenete is itt zajlott. Míg háttérben Mozart Varázsfuvolája szólt, Borisz egy gyönyörű grófnővel flörtölt előadás közben.Olga Georges-Picot francia-orosz származású színésznő játszotta a hercegnőt. A filmben szereplő estélyi ruhákat londoni ruhakölcsönzőkből szállították Magyarországra.

  Szentpéterváron 1812-ben az Ermitázs színház adott helyett az opera előadásoknak. Az olasz Giacomo Quarenghi körkörös, amfiteátrumszerű, különleges belső térrel tervezte meg az Ermitázs képtárral és a Téli Palotával összeépített színházat. A cári székhelynek ebben az évben egy opera előadásokat is befogadó színháza volt, mert a pétervári Bolsoj Színház 1811-ben leégett. Ebben az utóbbi épületben tartották a nagyközönség számára az opera bemutatókat, az Ermitázs színházban az udvari előkelők tekintették meg a darabokat.

Képernyőfotó 2013-02-16 - 23.47.18.png

Visszatérő - Éles Sándor

  Egy magyar színész szerepelt a Szerelem és halál produkcióban. Éles Sándor egy rövid szerep erejéig egy orosz katonatisztet alakított. Éles 1936-ban született Budapesten, szüleit a világháborúban elvesztette. 1956-ban Angliába emigrált, ahol gyorsan színész vált belőle. A sors fintoraként sokszor náci vagy szovjet tiszteket, felügyelőket alakított a filmvásznon. Számos tvfilmben is szerepelt. 2002-ben szívrohamban hunyt el.

Budai vár

  Szentpétervár utcáit a budai várnegyed utcáin rögzítették. Így lett a I. kerületi Kard utcából a cári főváros. Háttérben a budavári evangélikus templomtornya látszik.

Képernyőfotó 2013-02-17 - 0.52.35.png

  A mai képen jól látszik, hogy szinte semmi nem változott az utcában.

kard utca.jpg


A sarok, ahol Woody Allent felpofozták

  Az opera előadás alatt elcsábított grófnő halálos veszedelembe sodorta Boriszt. A grófnő becsületén esett csorbát egy hódolója párbajban akarta kiköszörülni, ezért felpofozta és párbajra hívta Boriszt. Az inzultus a Fortuna köz és Országház utca sarkán történt. Az első képen az egykori 1904-ben átadott Pénzügyminisztérium, korábban Egyetemi Nyomda, később Kulturinnov épületének észak-nyugati sarka látható.

ld_18.png
 A mai képen a kandeláber ugyanott van.

2013-02-16 10.21.02.jpg
  A jelenet elleniránya a pofon után.

ld_19.png

  Az ellenirány mai állapota.

2013-02-16 10.21.11_1.jpg

  Ha figyelmesen nézzük a jelenetet észrevehető, hogy az ellenirányt "elcsalták" és nem a logikus tengelyt használták, hanem 90 fokkal elforgatták a kameraállást. Az elleniránynak szintén az Országház utcára kellett volna néznie, de ehelyett a Fortuna közbe fordultak az alkotók a kamerával. Az alábbi fotón nyilakkal megjelölve az irányok. A lila nyíl az eredeti irányt, a zöld nyíl a 90 fokkal "elcsalt" ellenirányt, a piros nyíl pedig a hiányzó, nem leforgatott irányt jelzi.

Képernyőfotó 2013-02-17 - 2.05.47.png

A hiányzó irány az Országház utcában, háttérben az egykori országház épületével.

2013-02-16 10.21.24.jpg

Franciaország

  A rendező Bergman Hetedik pecsét című drámájának záró képsorai előtt tiszteleg a kaszás megjelenítésével. A helyszín egy magic hour-kor (ti. különleges fényviszonyokkal rendelkező hajnali vagy alkonyati időszak)  is, zöldellő Párizs környéki kastélypark. Ez a helyszín és motívum csak egy a filmben látható érdekes francia helyszínek és a számtalan irodalmi és filmtörténeti utalás közül.

Képernyőfotó 2013-02-17 - 2.29.50.png

   Diane Keaton alakítása, Woody Allen forgatókönyve és poénjai miatt érdemes megnézni a filmet. A magyarországi és franciaországi helyszínek egyaránt csodálatosak, a film pedig az orosz irodalom és az egyetemes filmművészet világában tett groteszk, néhol abszurd utazás.

  Hamarosan az 1981-ben bemutatott, Magyarországon forgatott Menekülés a győzelembe című  filmmel folytatjuk történelmi helyszínvadászatunkat!

  Ha bármi infod, híred vagy emléked van a filmmel kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!

Názer Ádám

6 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

http://ittforgott.blog.hu/api/trackback/id/tr785081930

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Diane Keaton és Woody Allen háborús szerelme Budapesten 2013.02.17. 10:39:03

A Tinnyétől a Garancs-tóhoz vezető országút jobboldalán elterülő búzamezőkön masírozott Woody Allen, mint frissen rekrutált baka.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ungvari7777 2013.02.17. 21:08:08

Szüleimtől hallottam a Waterloo forgatásáról!
Apám részt is vett benne, mint statiszta. Az egyik kedvenc filmem ezért is! Ő akkor szovjet katona volt.
Ezt a Woody Alen filmet nem ismertem, megnézem majd. Jó a blog, grat.

doggfather · http://apengeele.blog.hu/ 2013.02.18. 09:29:48

ismét egy nagyon jó írás, köszi érte!

pszichonauta 2013.02.18. 13:38:03

Azért jó lenne, ha egyszer BP nem posztkomcsi városokat helyettesítene.

Történelmi Helyszínvadász · http://ittforgott.blog.hu/ 2013.02.18. 14:35:23

@pszichonauta: Az első posztunkban Bécsként jelenik meg Budapest. Lesz még itt a blogban Párizs, München, Buenos Aires, Berlin.

pszichonauta 2013.02.18. 14:47:18

@Történelmi Helyszínvadász: Ja, nyugi, nem a blogra értettem, hanem inkább a hollywoodi rendezőknek szólt a kommentem.