A Szerelem és halál (eredeti cím: Love and Death) francia-amerikai koprodukciós filmet Woody Allen és Diane Keaton főszereplésével 1974 őszén forgatták Magyarországon. Négy hétig tartott a forgatás a Mafilm-Hungarofilm és jelentős magyar stáb közreműködésével különböző budapesti és vidéki helyszíneken.
Budapest a Bonaparte Napóleon korabeli Szentpétervárat alakította, Pest megye vidékei pedig az orosz rónákat. A film többi részét Párizsban és környékén vették fel, ott nyolc hétig forgattak. Woody Allen az európai forgatás után, az 1996-os A varázsige:I love you alkotásig csak New Yorkban és környékén készített filmeket. Készültek felvételek az 1996-os filmben New York mellett Párizsban és Velencében is.
A film helyszíneinek és egyes kulisszatitkainak ismertetése nyomokban spoilert tartalmazhat!
Az 1975 nyarán bemutatott Szerelem és halál azóta klasszikus lett. A film groteszk és szürreális története 1812-ben Napóleon Oroszország elleni hadjárata idején játszódik. Allen, szerepe szerint Borisz, aki a háborúban csetlő-botló, de hihetetlen gyors karriert befutó és a katonai ranglétrán magasra emelkedő orosz muzsikot alakít. Allen, aki főszereplője és rendezője is a filmnek, nem egyedül érkezett Magyarországra. Magával hozta Diane Keatont, akkori barátnőjét, akihez szenvedélyes szerelem fűzte a forgatás idején is. Így Elizabeth Taylor és Richard Burton után két évvel ismét világsztárpár forgatott Magyarországon. Diane Keaton alakítja Boris szerelmét Szonját. A film rengeteg utalást tartalmaz az orosz regényirodalom és az egyetemes filmművészet legnagyobb műveire és alkotóikra. Dosztojevszki, Tolsztoj és Csehov művek is felismerhetőek a szerelem, vallás és végzet köré írt szövegben. A film képi világa pedig többek között Chaplint, Eisensteint és Bergmant idézi.
A film kezdő zenéjét Szergej Prokofjev írta, igaz eredetileg nem Woody Allen mozijához. Az orosz zeneszerző szerezte a zenét, Eisenstein olyan történelmi filmjeihez, mint a Jégmezők lovagja vagy a Rettegett Iván. Prokofjev Alexander Faintsimmer azonos című 1934-es groteszk, történelmi vígjátékához írta A Kizsé hadnagy címet viselő zenekari szvitet. A szovjet film nem volt igazán sikeres, de a film zenéje önálló életre kelt és számos helyen feltűnik azóta is. Ezt a zenét hallhatjuk a film főcímében is. A stáblista a zenei kreditet csak Prokofjevnek adta, de meg kell jegyezni, hogy Mozart, Boccherini, Beethoven és Sztravinszkij dallamai is felcsendülnek a filmben. A stáblistáról a sok hazai stábtag ellenére, ezúttal a magyar nevek is hiányoztak.
Tinnye
Az első azonosítható hazai helyszín, ami feltűnik a filmben Tinnye környéke, Borisz katonai kiképzésének helyszíne. Woody Allen, mint frissen rekrutált baka masírozott a Tinnyétől a Garancs-tóhoz vezető országút jobboldalán elterülő búzamezőkön. A Garancs-tó a mai magyar nézők előtt az Üvegtigris vígjátékból lehet ismert.
A filmben láthatunk nagyszabású háborús jeleneteket. A szovjet Déli Hadsereg csoport katonái adták az amerikai-francia koprodukció statisztáit. A lovas kaszkadőrök magyarok voltak.
Woody Allen instruál a harcmezőn. Paul Apoteker werkfotója.
A Moszfilm korhű fegyverei Austerlitztől Ungvárig
A cserebere a nemzetközi stábon belül gyorsan elindult. Ennek az lett az eredménye, hogy szinte minden amerikai és nyugat-európai stábtag napokon belül szovjet, legénységi, katonai övcsatban jelent meg.
A korhű fegyverek és korabeli katonai egyenruhák közül sokat a szovjet Moszfilmtől kölcsönöztek. A Moszfilm a 70-es években a legnagyobb tapasztalattal rendelkezett történelmi filmek gyártásában. A szovjet, állami filmvállalat égisze alatt forgatták Szergej Bondarcsuk rendezte Tolsztoj Háború és béke filmes feldolgozását 1961 és 1967 között. Ez a film lett az első Oscar-díjas szovjet mozi 1968-ban. A produkció válasz volt a regény amerikai-olasz koprodukcióban megvalósult 1956-os feldolgozására. Bondarcsuk újabb monumentális produkciót forgatott, immár nemzetközi koprodukcióban, de szintén a Moszfilm részvételével. Ez volt az 1970-ben forgatott Waterloo már nemzetközi szereplőgárdával. Mindkét szovjet filmhez a hadsereg adta a statiszták tízezreit és a háttér infrastruktúrát. Ezekben a szuperprodukcióban a csatajeleneteket sok kamerával, hatalmas darukról, körfahrtokkal és helikopteres kameraállásokkal fényképezték. A csatatereket előzetesen alapos terepmunkával tették a forgatásra alkalmassá. A szovjetek két filmjében Austerlitz, Borogyinó és Waterloo csatáit is orosz és ukrán mezőgazdasági földeken forgatták. A waterlooi csatateret a magyar határ közelében Ungvár mellett rekonstruálták. Ezeknek a filmeknek a fegyverei, uniformisai kerültek kölcsönbe a Szovjetunióból a Pilisbe 1974-ben. A kárpátaljai Waterloo grandiózus csatajelenete helikopterből fényképezve.
Pilisborosjenő
Woody Allen filmjének némelyik tömegjelenetét Pilisborosjenő határában vették fel.
A pilisborosjenői backlot
Akkoriban ez a környék népszerű volt a magyar filmesek előtt. Itt építették fel 1968-as Egri csillagok történelmi film díszletvárát. A díszlet nagy részét leégették a forgatás alatt, de a kőből készült bástyák, kapuk és falak azóta is pusztulófélben, de megvannak és népszerű kirándulóhellyé lettek. A filmnek köszönhetően ez lett a legismertebb backlot (ti. olyan hely, filmstúdió közelében vagy máshol, ahol ideiglenesen, forgatás miatt nagyméretű díszletet építenek) Magyarországon. A szétlőtt egri vár a Pilisben.
A Teve szikla a díszlet közelében. Ez a természeti képződmény is feltűnik az Egri csillagokban, akárcsak a közeli elhagyott bánya és sziklafal.
1973-ban Franciaországban és az NSZK-ban mutatták be a nagyrészt Pilisborosjenő mellett forgatott francia címen Arpad le Tzigane, német címen Arpad der Zigeuner német-francia kalandfilmsorozatot. Magyar címe nem volt, mert itthon sosem mutatták be. A XVIII. század elején Magyarországon játszódó történetet jelentős részét az egykori egri vár díszletében vették fel. A történet szerint Árpád a cigány legény összefog egy magyar nemessel és a környékbeliekkel, hogy megleckéztesse a törököt éppen kiűző, de zsarnokoskodó osztrák, labanc generálist és elnyerje szerelme kezét. Amolyan Tenkes kapitánya parafrázis a vasfüggönyön túlról, a kuruc kori Magyarországról. A címszerepet a francia színész Robert Etcheverry játszotta, aki gyakran alakított kosztümös filmhősöket. Az osztrák generálist Bánffy György alakította. A pilisborosjenői díszlet az 1973-as tévéfilm egyik epizódjában, ezúttal az osztrákok ostromolták a várat.
A sorozat címszereplője egy francia műsorújság címlapján.
Szerelmes sztárpár és nemzetközi bonyodalmak
Keaton önéletrajza szerint önfeledt boldog heteket töltöttek Budapesten. Kéz a kézben járták a várost és el sem engedték egymást. Sajátos levelezésük is erről tanúskodik. Keaton, akit mindig is különc nőnek tartottak Hollywoodban "férgecskémnek" becézi Woody Allent. Életük ebben a szakaszában a valóság és a filmezés határa összemosódott. Több kritikus Keaton játékát az egyik legjobb alakításának tartja az összes Woody Allen film karaktere közül, a törtető és pragmatikus Szonja szerepében. A brooklyni zsidó származású színész-rendező a Játszd újra Sam! színpadi, Broadway verziójának meghallgatásán találkozott először Keatonnel. Keaton, aki kaliforniai katolikus-metodista családból származik, ekkor már ismert színésznő a Broadway színpadain. Hamarosan egy párt alkottak Allennel. 1971 után húsz év alatt kilenc közös filmet jegyeztek. Színésznőként akkor lett világhíres, amikor a Coppola 1972-es, A keresztapa című alkotásában Michael Corleone (Al Pacino) feleségét alakította. Allen és Keaton egyszerre kapott Oscar-díjat az 1977-es Annie Hall filmért. Keaton a legjobb színésznő, Allen a legjobb rendező díját zsebelte be. Szerelmi kapcsolatuk az 1970-es évek végén megszakadt, de jó barátok maradtak a mai napig.
Keatonnal ellentétben Allen kellemetlen emlékeket is szerzett az európai forgatás kapcsán. A franciaországi forgatáson kisebb baleset is érte. Az Eiffel-torony közelében megcsúszott egy jégfolton és meghúzta a derekát. Keaton egyik szemét egy hegedűvonó sebesítette meg. Az egyik mellékszereplőnek eltört a lába autóbalesetben, a producer ételmérgezést kapott. A film némelyik forgatott negatívja tönkrement, így voltak jelenetek, amiket újra kellett forgatni. Sokat panaszkodott az időjárásra. Nem könnyítette meg a rendező dolgát az sem, hogy az operatőr belga, a díszlettervező német, a statiszták egy része orosz, a stáb jó része magyar volt. Sokszor szenvedett attól, hogy instrukcióit nem értették meg azonnal és teljesen. Szinte már betegesen félt a helyi ételektől és italoktól. Budapesti tartózkodása alatt csak a tengerentúlról behozott, palackozott italokat és előrecsomagolt ételeket fogyasztott.
Operaház
A pesti Operaház épülete a film egyik fő helyszíne. Az 1974-es budapesti Operaház az 1812-es szentpétervári operát alakította. El is hangzott a filmben, hogy ez a legszebb operaház Európában.
A film egyik legviccesebb jelenete is itt zajlott. Míg háttérben Mozart Varázsfuvolája szólt, Borisz egy gyönyörű grófnővel flörtölt előadás közben.Olga Georges-Picot francia-orosz származású színésznő játszotta a hercegnőt. A filmben szereplő estélyi ruhákat londoni ruhakölcsönzőkből szállították Magyarországra.
Szentpéterváron 1812-ben az Ermitázs színház adott helyett az opera előadásoknak. Az olasz Giacomo Quarenghi körkörös, amfiteátrumszerű, különleges belső térrel tervezte meg az Ermitázs képtárral és a Téli Palotával összeépített színházat. A cári székhelynek ebben az évben egy opera előadásokat is befogadó színháza volt, mert a pétervári Bolsoj Színház 1811-ben leégett. Ebben az utóbbi épületben tartották a nagyközönség számára az opera bemutatókat, az Ermitázs színházban az udvari előkelők tekintették meg a darabokat.
Visszatérő - Éles Sándor
Egy magyar színész szerepelt a Szerelem és halál produkcióban. Éles Sándor egy rövid szerep erejéig egy orosz katonatisztet alakított. Éles 1936-ban született Budapesten, szüleit a világháborúban elvesztette. 1956-ban Angliába emigrált, ahol gyorsan színész vált belőle. A sors fintoraként sokszor náci vagy szovjet tiszteket, felügyelőket alakított a filmvásznon. Számos tvfilmben is szerepelt. 2002-ben szívrohamban hunyt el.
Budai vár
Szentpétervár utcáit a budai várnegyed utcáin rögzítették. Így lett a I. kerületi Kard utcából a cári főváros. Háttérben a budavári evangélikus templomtornya látszik.
A mai képen jól látszik, hogy szinte semmi nem változott az utcában.
A sarok, ahol Woody Allent felpofozták
Az opera előadás alatt elcsábított grófnő halálos veszedelembe sodorta Boriszt. A grófnő becsületén esett csorbát egy hódolója párbajban akarta kiköszörülni, ezért felpofozta és párbajra hívta Boriszt. Az inzultus a Fortuna köz és Országház utca sarkán történt. Az első képen az egykori 1904-ben átadott Pénzügyminisztérium, korábban Egyetemi Nyomda, később Kulturinnov épületének észak-nyugati sarka látható.
A mai képen a kandeláber ugyanott van.
A jelenet elleniránya a pofon után.
Az ellenirány mai állapota.
Ha figyelmesen nézzük a jelenetet észrevehető, hogy az ellenirányt "elcsalták" és nem a logikus tengelyt használták, hanem 90 fokkal elforgatták a kameraállást. Az elleniránynak szintén az Országház utcára kellett volna néznie, de ehelyett a Fortuna közbe fordultak az alkotók a kamerával. Az alábbi fotón nyilakkal megjelölve az irányok. A lila nyíl az eredeti irányt, a zöld nyíl a 90 fokkal "elcsalt" ellenirányt, a piros nyíl pedig a hiányzó, nem leforgatott irányt jelzi.
A hiányzó irány az Országház utcában, háttérben az egykori országház épületével.
Franciaország
A rendező Bergman Hetedik pecsét című drámájának záró képsorai előtt tiszteleg a kaszás megjelenítésével. A helyszín egy magic hour-kor (ti. különleges fényviszonyokkal rendelkező hajnali vagy alkonyati időszak) is, zöldellő Párizs környéki kastélypark. Ez a helyszín és motívum csak egy a filmben látható érdekes francia helyszínek és a számtalan irodalmi és filmtörténeti utalás közül.
Diane Keaton alakítása, Woody Allen forgatókönyve és poénjai miatt érdemes megnézni a filmet. A magyarországi és franciaországi helyszínek egyaránt csodálatosak, a film pedig az orosz irodalom és az egyetemes filmművészet világában tett groteszk, néhol abszurd utazás.
Hamarosan az 1981-ben bemutatott, Magyarországon forgatott Menekülés a győzelembe című filmmel folytatjuk történelmi helyszínvadászatunkat!
Ha bármi infod, híred vagy emléked van a filmmel kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!
Názer Ádám