Vendégszerzőnk Mr. Location újabb posztja.
A fővárosi közlekedési eszközök közül a villamosokat használták és használják legtöbbször különböző játékfilmekben. Ez talán nem is véletlen, hiszen Budapest utcáin már régóta meghatározó látvány a sárga tuják feltűnése. A huszadik század során a pesti villamosok számtalan alkalommal belekeveredtek a háborúk, vagy a forradalmak okozta felfordulások miatt, a magyar nép történelmébe. Emiatt a filmrendezők előszeretettel vették elő a különböző korokhoz kapcsolható járművek típusait, hogy egy-egy film jelenetének dramaturgiai hatását ez által kellően fokozni tudják. Szabó István klasszikusában az 1976-os „Budapesti mesékben” például komoly allegorikus jelentése van, a sárga 1000-esnek, ahogy a háború utáni években az emberek maguk előtt tolják-vonják.
De jó példa Bacsó, A tanú filmjének záró képsorai ahol a Margit-hídon közlekedő UV- szerelvényeken telezsúfoltan, a nyitott ajtókba kapaszkodva utaznak az emberek. Itt találkozik sok év után Pelikán és Virágh elvtárs. Utóbbi megjegyzése a film utolsó szatirikus mondata: „Látja, ezekért harcoltam…nem baj…visszasírnak még maguk engem”
Persze egy villamosos jelenet arra is jó, hogy kellően kihangsúlyozza a filmben szereplő város vagy helyszín szépségét. Remek példa erre a pár éve a világ egyik legszebb villamos viszonylatai közé beválasztott 2-es vonal, amely jó néhány filmben szerepelt már. A külföldi rendezők kedvelt választása, hiszen szépen bemutatja Budapest panorámáját a dunai rakpartról. Mi most az Itt Forgott – Nemzetközi filmek alapján vesszük górcső alá a vaskerekűek szerepét.
1982-ben és '83-ban két második világháborús drámát is forgattak Budapesten. Az egyik „Fehér rózsa” címmel futott, és egy német produkció volt. A Gestapo által elfogott Sophie Schollnak állított emléket. A film egy részét pesten forgatták, és a magyar főváros a 40-es évek Münchenjét játszotta. A másik film, egy francia partizánfilm, tele jobbnál jobb akciójelenetekkel, melyeket főleg az autentikus Józsefvárosban vettek fel. A film címe „Au nom de tous les miens”. A főszerepet Michael York alakította, aki többször is forgatott a 80-as években Magyarországon. A személyes visszaemlékezéseken alapuló történet helyszíne a varsói gettó, és persze Budapest itt is remekül helyt állt. Ami a két filmet összeköti és egyben külön érdekességet ad, hogy mindkét filmben látunk korabeli városi villamosokat, ráadásul a jeleneteket, egyazon helyszínen vették fel.
Az Angyal - Tompa utca sarkán járunk a Ferencvárosban. A szűk kis Angyal utcában felbukkanó villamos szerelvények, kellően nyomasztó atmoszférát teremtettek a felidézett háborús évekhez. A valóságban amúgy itt egészen a 2000-es évek elejéig volt látható nyoma egy üzemi vágány szakasznak, melyet korábban a BKV használt az 51-es és 52-es viszonylat számára, ám de menetrendszerű járat itt sohasem közlekedett. A francia filmben egyébként egy BVV 92-es motorkocsi látható, ami a 20-as években járta a főváros utcáit, és amely a mai napig megtekinthető a Közlekedési Múzeumban.
Következő filmünk, a Tom Skerritt és Helen Mirren nevével fémjelzett 1989-es „Vörös király, fehér lovag” c. hidegháborús kémfilm, amiben a rendező – Geoff Murphy - egy teljes jelenetet szánt az Angyal utca bemutatására, természetesen egy sárga villamos feltűnésével együtt. A dupla kocsis UV-nak a sarkon még egy saját megállót is felállítottak. Helen Mirren miután elbúcsúzik Skerrittől ezzel, utazik tovább, a film szerint mindez Moszkvában történik. Egy másik villamos jelenetben amúgy a Nostromo egykori kapitánya is kipróbálja a pesti zötyögés élményét.
Szabónak, a bevezetőben említett filmjén kívül más alkotásában is szerepet adott villamosoknak. A Ralph Fiennes főszereplésével készült 1999-es „A napfény íze” filmben többször is látható villamosos jelenet. A kommunista Sors Iván (Ralph Fiennes) előbb, egy Hűvösvölgyi villamossal történő kirándulás során kerül intim viszonyba a már férjezett Karolával (Deborah Kara Unger), majd a keserű politikai csalódásokat követően egy villamosos találkozás és utazás során a végleges szakításra is sor kerül kettejük között. A filmben látott 436-os számú motorkocsit a szentendrei közlekedési múzeumban lehet megtekinteni.
Az indiai Bollywood az ezredforduló derekán fedezte fel, hogy milyen lehetőség van egy budapesti forgatásban. A nekünk nem sokat mondó „Hum Dil De Chuke Sanam” című film magyarul Már másé a szívem egy igencsak érzelgős, romantikus sztoriban, Rómát mutatja be az ázsiai nézőknek. Apró kis szépséghibával persze, hiszen a komplett budai vár, a Duna a Lánchíddal, és az egész pesti panoráma az olasz fővárost reklámozza. A 2-es villamoson utazva mindezt ráadásul festőin szemlélteti a nézőnek.
Ugyanez a viszonylaton rázkódik Scarlett Johansson is amikor kamaszként visszatér pesti nevelőszüleihez Budapestre. Az Amerikai rapszódia c. drámában. Erről a jelenetről egy korábbi írásunkban már olvashatnak.
Brad Pitt egy hűvös hajnalon, CIA gyakornokként villamosozik Nyugat-Berlinben. Tony Scott 2001-es filmjében, a „Kémjátszmában” a Szabadság-hídon látjuk az amerikai sztárt, amint átutazik szintén egy UV- kocsin az Elba, azaz pontosabban a Duna két partja között, és közben a Dire Straits legendás „Brothers in Arms c. száma szól a háttérből.
A Szabadság-hídnál maradunk. A következő évben, már nemcsak békésen közlekedő villamosokat láthattunk itt, hiszen az Eddie Murphy féle „Én a kém” akcióvígjátékban, egy éjszakai üldözős jelenetben a hídra kanyarodó 47-es kis híján halálra gázolja a boksz bajnokot, alakító filmsztárt, és társát Owen Wilsont.
Lopakodók 2. részében a Balkánra küldött Tom Berenger nem spórol a munícióval, belead apait-anyait. Küldetése során több szakasznyi ádáz ellenséget is elpusztít, de azért arra marad még ideje, hogy ő is kipróbálja milyen is utazni egy 25km/h sebességgel rohanó öreg UV-n! A Belgrádban elképzelt látványos lövöldözéssel és robbanással egybekötött villamos pusztító jelenetet a valóságban Kőbányán, a Kápolna tér környékén kell keresnünk.
A 2003-as Underworldben nemsok mindent tudunk meg a cselekményben játszódó városról, és a környezetről. A sötét hangulatú, ismeretlen városban feltűnő vámpírok és vérfarkasok küzdelme közben sokszor utalnak árnyaltan Budapestre, noha a filmben konkrétan soha nem hangzik el a magyar főváros neve. Talán pontosan ezért is okoz váratlan meglepetést a filmben, az egyszer csak megjelenő és vadul bekanyarodó 19-es a Clark Ádám téri alagútnál.
A 2007-es A Cég – A CIA regénye c. mini sorozat a második részében, az 56-os forradalmat igyekszik reálisan bemutatni a nézőnek, az epizód rendezője Mikael Salomon. Ehhez egy látványos szovjet harckocsis kontra forradalmárok tűzpárbajos jelenetben, egy kiszuperált UV kocsit is felhasznált. A Mosonyi – Festetics utca kereszteződésében egy barikádként beállított villamoson hajt keresztül az orosz tank.
Utolsó filmes villamos élményünk Jessica Chastain és Sam Worthington nevéhez köthető, akik Az adósság c. filmben, a Salgótarjáni utcában szállnak fel egy, két kocsis UV szerelvényre. A történet színhelye Kelet-Berlin.
Olvasóinktól várjuk azokat a filmeket, amelyekben villamos tűnik fel, de valamiért ebből az összeállításból kimaradt.
Mr. Location
Ha tetszett a poszt kövess minket a Facebookon. Ha bármi infod, híred vagy emléked van filmekkel, helyszínekkel vagy a poszttal kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!