HTML

IttForgott

A filmvilág nyomában

Címkék

1972 (1) 1974 (1) 1990-2000 (1) 1990 előtt (1) 1X1 (1) 1X1 pályázat (1) 2-es villamos (1) 2001-2015 (1) 2013 Feature Film Report (1) 21 produkció (1) 31 helyszín (1) 38 világsztár (1) 47 Ronin (1) 70-es évek (1) Alice Eve (1) amerikai (1) Amsterdam (1) Andy Vajna (1) angolul (1) Angyalföld (1) Annie Hall (1) Arpad le Tzigane (1) Atlas Studio (1) Ausztria (1) autós üldözés (1) A legyőzhetetlen (1) A napfény íze (1) backlot (1) Bacsó Péter (1) bagoly (1) Baltimore (1) Bánffy György (1) Bécs (2) belépő (1) Ben-Hur (1) Benetton-ház (1) Berlin (2) BKV Előre (1) Bob (1) Bobby Moore (1) Bob Hope (1) Bollywood (1) Bondarcsuk (1) box (1) Bradford (1) Brad Pitt (2) Budai Vár (1) Budai vár (1) Budapest (16) Buenos Aires (1) Caine (1) Charlton Heston (1) Cile (1) Cinecitta (1) Colin Firth (1) Colombes (1) Coppola (1) Csabagyöngye (1) Csabagyöngye SC (1) Csepeli Munkásotthon (1) Dalszínház utca (1) Dario Argento (1) Dél-Afrika (1) Diane Keaton (1) Die Hard 6. (1) díszlet (1) divat (1) Dosztojevszkij (1) Drozdik Orsolya (1) Duna-híd (1) Dunakeszi-Alag (1) Dunaújvárosi repülőtér (1) Duna InterContinental (1) Eddie Murphy (1) Egervári Sándor (1) Egri vár (1) Elizabeth Taylor (2) ellenirány (1) előzetes (1) Endrényi Egon (1) Ennio Morricone (1) Eötvös utca (1) Ermitázs színház (1) Expressz ház (1) facebook (1) FC Start (1) Ferencváros (1) film (1) filmek (1) filmes térkép (1) filmgyár (1) Filmgyár (2) Filmgyártás (1) filmtúra (1) filmturizmus (1) Fót (1) Fővárosi Állat- és Növénykert (1) Garancs-tó (1) Garas Dezső (1) Gellért Szálló és Gyórgyfürdő (1) Gera Zoltán (1) Gerevich Aladár (1) Gladiátor (1) Gozsdu udvar (1) Gundel (1) Háború és béke (1) Hanna Schygulla (1) Helen Mirren (1) helyszínek (1) Hidegkuti Nándor (1) Hitler (1) Hollywood (1) Hugó a víziló (1) installáció (1) Iparművészeti Múzeum (1) Ipswich (1) irány (1) ittforgott (2) IttForgott jelek (1) IttForgott pihenő és info pont (1) ittforgott pihenő és info pont (1) IttForgott térkép (1) Itt forgott (2) Jessica Lange (1) Joey Heatherton (1) Johannesburg (1) John Cusack (1) Jovanotti (1) Józsefváros (1) Julian Sands (1) Kalifornia (2) Kard utca (1) Kate Beckinsale (1) Kékszakáll (1) Keleti pályaudvar (1) képeslap (1) Két félidő a pokolban (1) kiállítás (1) Király beszéde (1) kisváros (1) Kőbánya (1) Koltai Róbert (1) könyv (3) korda filmpark (1) Közgáz Vizuális Brigád (1) labdarúgás (1) láng (1) Latinovits (1) Leeds (1) like (1) Lindsay Lohan (1) linkek (1) linkgyűjtemény (2) London (2) Los Angeles (4) Lynch (1) Mafilm (1) MAFILM (1) MAFILM fóti stúdió (1) Magyarország (3) magyarul (1) Málta (1) Marcello Mastroianni (1) MÁV (1) MÁV vasútállomás (1) Max von Sydow (1) Mexikóváros (1) Michael Caine (2) Michael York (1) Milleniumi Földalatti Vasút (1) Minarik Ede (2) Moszfilm (1) Moszkva (2) Moviewalking (1) Mozart (1) MTK-pálya (1) Music Box (1) Nagymező utca (1) Napóleon (1) Nathalie Delon (1) Nemzeti Sportcsarnok (1) nemzetközi filmek (1) New York (2) Nógrádi Gábor (1) nyeremény (1) Óbudai Fő tér (1) olimpia (1) olimpiai stadion (1) Onassis (1) Operaház (4) Oroszország (1) Országház utca (1) Oscar-díj (2) Osvaldo Ardiles (1) Owen Wilson (1) Palásthy György (1) Pannónia Filmstúdió (1) Párizs (6) Párizsi udvar (1) Paulay-Nagymező sarok (2) Pelé (2) pesti belváros (1) pesti Moulin Rouge (1) Pilisborosjenő (1) Pinochet (1) Pogány Gábor (1) Prada (1) Prokofjev (1) rádióközvetítés (1) Rákospalota (1) Raquel Welch (1) reklámfilm (1) Richard Burton (2) Riefenstahl (1) Robert Etcheverry (1) Robert Redford (1) Rocky (1) Roger Moore (1) Róma (4) Romvári József (1) Russel Crowe (1) Sándor Pál (1) sárga (1) sárga villamos (1) Scarlett Johansson (2) Seattle (1) segédlet (1) Solt (1) sorozat (1) stadion (2) Stallone (2) statisztéria (1) Steven Spielberg (1) Szabó Ervin Könytár (1) Szabó István (1) Szabó Sándor (1) Szalóki Ági (1) Szemekbe zárt titok (1) Szentpétervár (1) Szerelem és halál (1) színházterem (1) szovjet hadsereg (1) sztárok (1) Taj Mahal gyémánt (1) Tata (1) terepszemle (1) térkép (2) Teve szikla (1) Tinnye (1) Tóalmási kastély (1) Tolsztoj (1) Tom Berenger (1) Tom Skerritt (1) TTT (1) túra (1) Tűzszekerek (1) Újpalota (1) Ungvár (1) UV (1) városinstalláció (1) Városligeti fasor (1) Varsói Szerződés (1) Vasúttörténeti Park (1) Veresegyház (1) videoklip (1) Vietnám (1) világbajnoki döntő (1) világháború (1) villamos (1) Virna Lisi (1) Visszatérők (1) vízesés (1) Waterloo (1) Wembley (1) werkfotó (1) Wes Anderson (1) Woody Allen (1) Ybl Lajos (1) Ybl Miklós (1) Címkefelhő

Filmek, helyszínek és történelem a közelmúltból

2015.01.29. 10:01 Történelmi Helyszínvadász

Interjú Salló Sándor művészettörténésszel

Az Ittforgott blogon, a témájában -a filmes helyszínek és a filmtörténet, építészettörténet kapcsolatának- egyik legkitartóbb művészettörténész szakértőjével közlünk ma interjút. Salló Sándor Basa Balázzsal együtt készítette az Itt forgott. Főszerepben Budapest című, nemzetközi filmeket feldolgozó könyvhöz is használt Filmtérkép-adatbázist (Adatbázis).

Salló Sándor válaszol Názer Ádám és Basa Balázs kérdéseire.

sallo_sandor.png

Kérlek, mutasd be magad az olvasóknak néhány mondatban! Mit tartasz magadról fontosnak, hol végezted tanulmányaidat?

34 éves vagyok, Székelyudvarhelyen születtem, a kolozsvári Babeş–Bolyai egyetemen végeztem történelem-művészettörténet szakon. 2008-ban költöztem Budapestre. Érdeklődési területemnek és végzettségemnek megfelelően, az elmúlt években sokat foglalkoztam Budapest építészettörténetével. A legutóbbi ilyen jellegű munkámról beszélgetünk most, ugyanis Basa Balázs filmturisztikai szakemberrel közösen kitaláltunk és felépítettünk egy Filmtérkép nevű adatbázist, amely páratlan érték, egyedülálló a maga nemében. Az Itt forgott. Főszerepben Budapest címmel nemrégiben megjelent könyv többek közt ennek a felhasználásával íródott.

Mi volt az első meghatározó film- vagy moziélményed?

Nagyon sok van, de egyet kiemelnék. A szobám falán évekig fent lógott Oliver Stone: The Doors (1991) mozis plakátja. Ebben minden benne van, amit egy filmben szeretek: jó történet (önéletrajz), remek zene, pazar képi világ.

Hogyan fordult érdeklődésed a filmkészítés és az épített örökség kapcsolata felé?

Teljesen spontán módon alakult így. Nagyon szeretek filmeket nézni, sorozatrajongó vagyok. Mindig is tudatosan kerestem a legjobbakat, a profin elkészített és többszörösen díjazott műveket: így került a figyelmembe a Dracula (2013) című mini-sorozat. Erről több helyen olvastam, hogy itt készült nálunk, Budapesten. Sőt, a forgatást is láttam, hiszen a stáb napokig az ablakom alatt dolgozott. Ezért, amikor megjelent a sorozat, rögtön meg is akartam nézni, hogy mégis mit hoztak ki az alkotók. Felfedeztem benne egy nekem való szellemi kihívást, amit így fogalmaztam meg 2014 februárjában a skyscrapercity nemzetközi fórumon nyitott „Budapesti jelenlét filmekben, sorozatokban” című topic-om felvezetőjében: „Mivel a filmsorozat nem volt túl lebilincselő, azon vettem észre magam, hogy próbálom beazonosítani a forgatási helyszíneket. (Természetesen a külső jeleneteket könnyebb volt, a belső tereket nem mindig sikerült.) A megfejtések eredményeiről (…) készítettem egy videót.“

A filmezés és építészet kapcsolatában melyik alkotások érdekelnek a leginkább?

Az Adatbázis készítésekor azt az elvet fogalmaztam meg, hogy minden Budapesten forgott külföldi filmet fel akarok dolgozni. Nem válogattam, bár a horrorfilmeket a végére hagytam. Azt tartom jó filmnek, ahol az alkotók a messzemenőkig kihasználják a város adottságait.

Sorold fel egy-két kedvenc produkciódat, valamint egy-két kedvenc filmes alkotódat!

Az előző kérdéshez is kapcsolódóan, Szabó István vagy Ragályi Elemér munkái a legkiemelkedőbbek szerintem. (Nem véletlen, hogy éppen azok a külföldi produkciók használják ki a helyi adottságokat leginkább, amelyben magyar a rendező vagy az operatőr.) Pl. a Napfény íze/Sunshine (1999) a több mint 40 helyszínével a legtöbb helyen forgatott, egész estés film az adatbázisban. Hasonlóan profi munka a Maigreit (1992–93) sorozat, 12 részében több mint 70 budapesti helyszín tűnik fel.

Különleges filmes helyszínek, motívumok közül vannak-e külön szakterületeid, melyeket különösen figyelemmel kísérsz?(pl. fürdők vagy járművek stb.)

Nincsenek ilyen kiemelkedő területek, az adatbázis összeállítása nem engedett meg szubjektivitást, figyelmemnek mindenre ki kellett terjednie. Ugyanakkor, középkorosként természetesen különösen érdekesnek találtam, ha régebbi időkben játszódó cselekményeket próbáltak a város meglévő épületeiben vagy tereiben megeleveníteni. Erre jó példa az, amikor a Crossed Swords/Koldus és királyfi (1977) című filmben a soproni és a budai várnegyed utcáit vágják össze egy cselekménysorba.

Mit gondolsz, mi a jelentősége Budapest gazdag épített örökségének a filmezés területén?

Itt egy dinamikusan változó környezetről beszélünk. A feldolgozott filmekben a filmesek különösen kedvelték a lepusztult, szinte romos városrészeket (lásd VII–VIII. kerület bizonyos részeit), ezek adták például a több mint 30 második világháborús film helyszíneit is. Jelenleg szerintem „bajban” is vannak a location managerek, mert a városrehabilitáció az utóbbi időben teljesen eltüntette, megváltoztatta a külső helyszíneket. Ez jól nyomon követhető a filmeken, napjainkban már unos-untalan az elkoptatott, pár tucatnyi helyszínen forgatnak legtöbbször. Érdekes módon a város fejlődése nem mindig kedvez a filmiparnak, annak érdekei ellentétesek a városlakókéival. Eddig a külső helyszínekben volt erős a város, most az az érzésem, mind inkább a belső terekbe (vagy stúdiókba) kényszerülnek a stábok, és ezzel az épített örökségünk jelentősége lecsökkent, ma már kevésbé fontos, mint az anyagi és egyéb előnyök.

Kutatásaidat mutasd be, légyszíves! Hány filmet és hány sorozatot ismersz, amelyet Budapesten forgattak?

Különféle listák keringenek a neten, hogy hány külföldi produkció készült Budapesten, például a Wikipédia „Budapesthez kapcsolódó filmek listája” szócikk 38-at említ. Amikor nekifogtunk Balázzsal, akkor maximum 100-ra saccoltuk ezek számát. Jelenleg több mint 200 alkotás van az Adatbázisban. Számításaim szerint közel 20 ezer percnyi filmanyagot sikerült átvizsgálnom, amiből 104 játékfilm, 22 tévéfilm és 19 sorozat.

Fárasztó és időigényes volt a kutatás, többlépcsős munkafolyamatból állt:

1. Első lépésben azokat a film(cím)eket kellett felkutatni, amelyeket minden valószínűség szerint Budapesten (is) forgattak.

2. Utána egy lehető legjobb kópiát kellett beszerezni; az új filmek HD-felbontása nagyon nagy előnyt jelent egy 70-80-as évek VHS minőségéhez képest.

3. Aztán át kellett futni rajta (többször is), hogy valóban van-e benne Budapesten forgatott jelenet. A budapesti stúdióban készült filmekkel külön nem foglalkoztunk (gondolok itt pl. a fóti láger backlotra, amely több alkotásban feltűnik), de pl. a sorozatok estében volt, amikor csak az adott részeket néztem meg (pl. Strike back/Válaszcsapás 6 része forgott Budapesten). Megtörtént, hogy az egész sorozatot megnéztem (pl. Wagner, 1983), holott a 300 perces sorozatból csak néhány perc erejéig jelenik meg a város.

4. Ha készült hozzá felirat, akkor azt meg kellett szerezni. Az angol nyelvű filmek esetében ez nem volt lényeges, de több mint 30 filmünk nyelvezte nehézséget okozott. Gondolok itt francia, koreai, német, svéd, spanyol stb. nyelvű filmekre.

5. Az átlag 135 perces filmek minden jelenetének helyszíneit ki kellett kockázni, amelyeket mappákba rendszereztem. (Ezek a képek nem a cselekmény fontos jeleneteit tartalmazzák, hanem a helyszín építészetileg fontos és jellegzetes részleteit, egy ablak, egy oszlop, egy kapu, egy kandalló stb.) Hiszen egyazon helyszínen a cselekmény több különböző időpontjában is történhet valami.

6. És ekkor indult a kutatás lényege. Minden mappába gyűjtött helyszínt külön-külön be kellett azonosítani. Ha sikerült, felvittem az Excel-táblázatba, ha nem, félreraktam és azonosítatlan, megfejtésre váró helyszínként elkönyveltem. A helyszíneket többszörös szűrésen vittem végig, így értem el, hogy átlagban 10 filmes helyszínből 9-et meg tudtam fejteni.

7. A beazonosított helyszínek tucatnyi módon rendezhetőek. Balázs kérésére külön listáztam a filmeket turisztikai szempontokból, az éttermek, kávézók, múzeumok, szállodák, templomok stb. tematikái szerint.

8. Végül a címszerűen ismert helyeket könnyedén felvittük egy elektronikus térképre.

Tudni kell, egy-egy filmhez többször visszatértem, rengetegszer nekifutottam egy-egy ismeretlen helyszín beazonosításának, így az alkotások felének tudtam biztosan megállapítani az összes helyszínét. A kutatás egyik egyik legnagyobb kihívása az Evita musical 1996-os megfilmesített produkciója volt. Több turisztikai cég vezet csoportokat a városban, ezért időről időre feltűnik egy cikk, egy résztvevő újságíró tollából. Az egyikben ezt olvastam : „Anna elmeséli, hogy a vágások miatt rengeteg forgatási helyszín felismerhetetlen, ám a pletyka szerint az Oktogon egyik házában énekelte el Madonna a számára Golden Globe-díjat hozó film híres dalát.“ A zene ritmusának megfelelően, valóban néhol gyors tempóban váltakoznak a helyszínek. Ezt tetézi, hogy a produkció nem csak nálunk forgott. Így Balázzsal, rendhagyó módon, kénytelenek voltunk a külföldi helyeket is feltérképezni, hogy biztosan kizárjuk a pesti helyszínek közül azokat. De szerintem büszkén mondhatjuk, sikerült a film teljes feldolgozása, úgy, hogy nem rendelkeztünk belső információkkal, amelyeket amúgy is a szakma féltékenyen őriz. Ebben látom a legnagyobb hibáját is: a filmforgatások nincsenek jól dokumentálva, az emlékezet egyre kopik, az alkotók elhunynak, és minekünk marad csak az opus. A kutatómunkám hasonló volt – egy másik tudományágból vett példával élve – egy géntérkép elkészítéséhez. Most rendelkezésünkre áll a nagy összkép, tudjuk ki, mikor, hol, kivel dolgozott, de ezen adatok alapos kielemzése még nem történt meg, így pontos tendenciákról sem számolhatunk be. Ez külön munka.

Milyen városokat jelenítettek meg ezek a filmek?

Ezek az adatok csak úgy szűrhetőek ki, ha alaposan és figyelmesen mindent kijegyzetelünk a filmekből. Én ezeket külön táblázatban vezettem az Adatbázisban. Ezen adatok „lepapírozása” sokszor időigényesebb volt, mint maguk a helyszínek beazonosítása. Az Adatbázis kezelhetősége nagyon fontos volt számomra, de az adatmennyiség olyan gyorsan gyarapodott, hogy a társam néha még így is elveszett benne. Ezért sokszor módosítottam a külsején, felhasználóbaráttá igyekeztem tenni, aminek okán most már egy harmadikos gyerek is könnyedén tudna fogalmazást írni belőle. Visszatérve a kérdésere: négy kontinens szinte 30 országának több mint 80 városát képzelték bele a fővárosunkba.

 Melyik városokat alakította a legtöbbször Budapest és miért?

A hiedelmekkel ellentétben meglepően sok külföldi filmben Budapest magát „játssza” - a filmek egyharmadában. Itt nem kellett trükközniük az alkotóknak, az ismert turisztikai látványosságok segítségével a néző könnyedén beazonosíthatja a várost (lásd Széchenyi Lánchíd). A varázslat a más városok érzékeltetésénél történik, hol jól, hol rosszabbul. Nagy európai városok a legkedveltebbek, úgymint Párizs (24), Berlin (20), London (14) vagy Moszkva (12). Ezek érzékeltetésére tökéletesen alkalmas a városunk, a stábok rutinszerűen dolgoznak, hiszen tudja a szakma, hol az alkalmas terület és épület ezekhez.

Melyik volt a legmeglepőbb helyszín, amelyet Budapest alakított?

Az európai városok szinte bármelyikét le tudják forgatni nálunk, de ha egy másik kontinens teljesen más kultúrájú építészetét kell megjelenítenie, annál azért felkapom a fejem én is. Talán a legjobb példa erre, amikor a The Josephine Baker Story (1991) 1943-ban játszódó jelenetében, Casablanca városát képzelték el a Szent Lukács Gyógyfürdő és Uszoda Frankel Leó úti esti jelenetképéhez. Alig látszik valami is, de az érzet tökéletes, az alkotók ügyesek voltak.

Milyen országokból érkeznek a legtöbbször Magyarországra forgatni?

A filmek szinte egyharmada amerikai produkció, aztán jóval kisebb számban angol, olasz és német filmek következnek.

Milyen építészeti stílusok fordulnak elő legtöbbször a Budapesten forgatott filmekben?

A feldolgozott filmek jelentős többsége (kétharmada) a huszadik században játszódik. Ennek a korszaknak tökéletesen megfelel Budapest monarchia idején kiépült, eklektikus építészete. A filmesek, néhány kivételtől eltekintve, nem is törekednek a korhűségre, ez az illúzió művészete, a látszat visz mindent. Pl. a La chiesa/The Church/Démonok temploma (1989) című filmben Steindl Imre századfordulós, neogótikus temploma tökéletesen megfelelt egy középkori német katedrálisnak az alkotóknál.

Melyik épületeket használták a legtöbbször filmesek, említs egy-két példát, és kérlek, ismertesd, mi lehet ennek az oka?

Mint már említettem, ha egy film Budapesten játszódik, csak meg kell villantani a város jelképeit, és a néző tudja, hogy helyben vagyunk. Például a Széchenyi Lánchídon szinte minden ilyen filmben átsétál vagy átautózik a főhős, ez szinte kötelező gyakorlat. Általánosságban elmondható, hogy a legkedveltebb helyszínek a nagy (díszes) belső terekkel rendelkező épületeink, ezek középületek, bérelhetőek és könnyedén lezárhatóak a kíváncsi szemek elől. Ilyenek például a Magyar Állami Operaház, a Nyugati pályaudvar, a Vajdahunyad Vára vagy a Néprajzi Múzeum. Egy filmes stáb működtetése hatalmas szervezést igényel, számtalanszor láttam, hány autót és embert mozgatnak meg. Ezek elhelyezése és zavartalan működése elsőrangú fontosságú. Az Adatbázis felépültével könnyedén összeállíthattunk egy top helyszínes listát, ami jól jelzi: a filmezésnek vannak korlátai a városunkban. Ha adott esetben egy ilyen helyszín kiesik a beforgatásra alkalmas helyszínek közül, bizony a szakma meg fogja érezni. Gondolok itt a mostani Néprajzi Múzeum helyére a közeljövőben költöző Kúria esetére, vagy a Ludovikára már beköltözött Nemzeti Közszolgálati Egyetemre. Találékonynak kell lenni. Amíg néhány évtizede szinte minden film a budavári várnegyedben készült, mostanra alig forgatnak ott filmet. A bérlés, az előállítás költsége döntő szempont.

Milyen hatást tud gyakorolni az épített örökség megőrzésére, ha egy-egy épület híres filmes helyszín is?

Ez egy nagyon jó kérdés! Meggyőződésem, hogy ha a lakók, a polgárok tudatában lennének, hogy ki forgatott ott, sokat változna az (eszmei) értéke az adott épületnek. Bemutatkozó anyagunkban egyszer így fogalmaztuk meg Balázzsal: „(…) nem a film forgatókönyve a fontos, hanem hogy tudták ezt adaptálni úgy, hogy az illúzió működjön. A filmművészek munkáját amint el tudjuk helyezni térben is, az életünk részévé válik az alkotás, többet nem tudok úgy elmenni egy helyszín mellett, hogy ne jutna eszembe valamelyik film egyik jelenete.”

Milyen kutatáson dolgozol most?

Azzal, hogy ez a könyv megszületett, számomra az irány nem változott: szeretném folytatni a megkezdett munkát, a kutatást mélyíteni, majd belevágni az adatok elemzésébe.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ittforgott.blog.hu/api/trackback/id/tr507119797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.