Filmtörténeti terepszemlénket egy sajátos hangulatú filmmel kezdjük. Számos jellegzetes helyszín feltűnik az 1972-es Kékszakáll (eredeti cím:Bluebeard) thrillerben. Az 1970-es évek Magyarországa a két világháború közötti Ausztriaként jelenik meg, Budapest pedig Bécset alakítja.
A világsztárokat felvonultató film hazai forgatását a korabeli tiltás, tűrés, támogatás hármasára épülő kultúrpolitika, nem az erőszakkal és meztelenkedéssel teli forgatókönyv alapján engedélyezte. A korszak nyugati valuta iránti éhsége volt a motiváció. A hatvanas évektől kezdve a MAFILM és a társult állami vállalatok az állam felé dupla árfolyamon értékesítették a devizát, amivel a külföldi megrendelők fizettek. Ez csöppent sem zavarta az Elizabeth Taylor-Richard Burton álompárt, akik 1972 tavaszán Budapesten élték meg házasságuk fontos pillanatait.
A film helyszíneinek és egyes kulisszatitkainak ismertetése nyomokban spoilert tartalmazhat!
Dunaújvárosi repülőtér
A film nyitójelenetét az egykori MHSZ dunaújvárosi repülőterén vették fel. Richard Burton 1972. március 27-én járt a reptéren, erről a Dunaújvárosi Hírlap is beszámolt néhány soros hírében. A stáblistát érdemes figyelni. Sok híresség és több magyar név, Ennio Morricone zenéje pedig menetrendszerűen lebilincselő.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Wenckheim-palota)
A film Kékszakáll történetét a két világháború közötti Ausztirába helyezte. Burton a címszerepben egy kettős életet élő első világháborús, hős pilótát és szadista sorozatgyilkost alakít. A film nagy része Kékszakáll kastélyában játszódik. Az elegáns, belső helyszín először a filmben a Fővárosi Szabó Ervin Könytár épülete, az egykori Wenckheim-palota műemléki szárnya. A világ egyik legszebb tükörterme könnyen felismerhető Pogány Gábor Olaszországban élő és alkotó magyar származású operatőr felvételein.
Pesti Moulin Rouge
A film egyik kulcs jelenetét a pesti Moulin Rouge mulatóban rögzítették. A hely a 70-es években pikáns revüműsorával különlegesnek számított a béketáborban. Az XIX. sz végén épített Somossy Orfeum Télikertje helyén, 1922-ben alapított mulató a hazai zenés revü és kabaré egyik bölcsője. A banánszoknyás Josephine Baker egy hónapig vendégszerepelt 1928-ban ezen a színpadon.
A film első forgatási napja előtt ugyanitt rendeztek egy sajtónyilvános koktélpartit. Tormai Andor-MTI fotóján a sztárpár látható ezen az eseményen.
Kékszakáll
Kékszakáll legendája a francia középkori történelemben és mondavilágban gyökerezik. Sok népmese és történet maradt fent, a feleségeit kegyetlenül legyilkoló gazdag és véreskezű nemesről. Legtöbb forrás Gilles de Rais francia arisztokrata XV. századi életét tekinti a mondák alapjának. A várkastélyában válogatott módszerekkel tomboló de Rais, fényes katonai karriert futott be, harcolt Jeanne D’Arc mellett is. Végül eretnekség miatt végezték ki. A történet számos feldolgozásban él tovább. Charles Perrault más klasszikus mesékkel együtt írta le és adta ki 1697-ben. Dickens, Thackeray, Anatole France, Ludlam és Vonnegut írásai mellett Offenbach operetettet vitt színpadra a történetből. Balázs Béla szövegkönyve alapján Bartók Béla megzenésítette Kékszakáll meséjét. Bartók egyfelvonásos operáját csak hét év várakozás után mutatták be a budapesti Operaházban 1918-ban, az 1972-es film egyik helyszínén. Kass János 1960-ban készítette el illusztrációs, grafikai sorozatát Balázs művéhez.
Tatai lovasiskola
Virna Lisi és Burton a tatai lovasiskolában egy külső felvételen 1972. április 18-án. MTI-Friedmann Endre. A színésznő 2003-ban ismét Budapesten forgatott, a Pál utcai fiúk olasz-magyar koprodukciós filmben.
Gundel Étterem
Nathalie Delon a Gundelben leforgatott divatbemutatón ismeri meg Kékszakállt. Az emeleti Erzsébet királyné bálterem még az 1992-es felújítás előtti állapotban látszik a filmben. Nathalie a felesége volt Alain Delonnak (nem a húga!). 1969-ben váltak el, egy közös fiúk van Anthony Delon.
Operaház
Az Ybl Miklós tervei alapján épített Operaház, ami az egyik leggyakoribb helyszíne a Magyarországon forgatott külföldi produkcióknak ebből a filmből sem hiányozhat.
Richard Burton, Elizabeth Taylor, Roger Moore, Hugó és a többi gyönyörű nő
Richard Burton walesi, bányász családba született. Hét jelölése ellenére, soha nem kapott Oscar-díjat. Adózási okoból Svájcban élt, talán ezért is soha nem terjesztették fel nemesi címre. Legtovább játszott Hamletet a Broadwayn. Családi életét válások és tragédiák szegélyezték. Önpusztító életmódja 58 évet engedélyezett neki. Tökéletes alakításai miatt a korszak egyik legnépszerűbb színésze volt. 1982-ben visszatér Magyarországra, hogy Wagnert alakítsa egy nemzetközi koprodukciós sorozatban. Sarah Quill fotója ennek a filmnek a forgatásán készült.
A színész 1972-ben sem tagadta meg magát. Titkára hónapokkal érkezése előtt már Budapesten mérte fel miről kell külön gondoskodni az angol színésznek. Italait Nyugatról szerezték be. Burton testőre és sofőrje egy volt francia ellenálló volt, aki előre lejárta a vidéki helyszíneket. Kellemetlen lett volna eltévedni Burton autójával, ami egy Rolls Royce volt. Burton később naplójában úgy vallott erről a forgatásról, hogy először itt támadtak fel benne más nők iránti érzelmek. Pedig Elizabeth Taylor negyvenedik születésnapja 1972-ben az év eseménye volt. A Duna Hotel Intercontinental éttermében rendezett parti világszenzáció volt. Eljött Budapestre Grace Kelly monacói hercegné, akinek még egy különleges lakosztályt is átalakítottak a szállodában, Raquel Welch színésznő, a Beatles dobosa Ringo Starr, Michael Caine színész is. Hollandiából ezer szál tulipánt hoztak dekorációként az eseményre és ekkor kapta meg Elizabeth Taylor férjétől a Taj Mahal gyémántot is születésnapi ajándékként.
A születésnapon a visszaemlékezések szerint kisebb botrány is kitört, amikor Alan Williams regényíró szóvá tette, hogy egy kommunista országban mulatozik a Nyugat számos híressége. Williams hevessége nem volt meglepő, újságíróként a hidegháborús világ összes tűzfészkét bejárta. Első nemzetközi kalandja pedig az volt, amikor 21 évesen, angol önkéntesként 1956 őszén Budapestre szállított gyógyszereket.
Burton minden nővel kikezdett és minden nőt lenyűgözött. Ráadásul nagy kísértésnek volt kitéve, mert több gyönyörű partnere is volt szerepe szerint. Taylor bár végig Budapesten volt, de a forgatásokra nem követte férjét. A színész a stábbal közvetlen volt, de előfordult, ha kedve tartotta, hogy a tervezettnél előbb befejezte a forgatási napot. Egyszer arra hivatkozott, hogy meglátogatja a budapesti egyetem angol tanszékének egyik óráját. Blogunk várja azoknak a jelentkezését, akik ott voltak ezen az órán!
Burton és Taylor mindennapjairól jellemző leírást ad Roger Moore visszaemlékezése, aki felkereste őket Budapesten 1972 április elején. Moore az Intercontinental hotelben találkozott a veszekedő és ittas párral. Zaklatott állapotuk miatt a megbeszélés kudarcba fulladt. A féltékenység és az alkohol itt sem kerülte a pár útját. Érdekes, hogy Moore másik terve, amiért Budapestre érkezett, később megvalósult. A színész, aki ekkor a Faberge-Brut francia, parfümöket gyártó vállalat, filmcégénél producer is volt, egy nemzetközi animációs filmről is tárgyalt. Ez lett a Hugó, a víziló c. egész estés magyar-amerikai rajzfilm, a Pannónia Filmstúdió első nemzetközi produkciója.
Városligeti fasor (volt BM-kórház)
Éjszakai külső, korhű autóval a BM Kórház előtt a Városligeti fasorban. Ez a helyszín igényelte a legtöbb szervezést, mert a Belügyminisztérium bürokratikus akadályokat gördített a forgatás elé.
Mafilm stúdiók(Róna utca-“Filmgyár”)
Kékszakáll kastélyának egyes belső díszleteit a Róna utcai Mafilm stúdióban építették fel. A díszlettervező Vayer Tamás volt. Többször Nyugat-Európából rendeltek a díszletekhez tapétát, textil anyagokat. Vayer volt többek között a Szinbád, Az ötödik pecsét díszlettervezője. Országosan ismert lett, amikor a Linda krimisorozatban Deme Gábor halála után átvette a főnyomozó szerepét a 80-as évek derekán.
Nathalie Delon és Sybil Danning jelenete a kastély belsőnek épített zuglói díszletben.
Visszatérők- Pogány Gábor és Szabó Sándor
A rendszerváltásig a nemzetközi produkciók remek alkalmat adtak arra, hogy külföldön élő magyarok visszajöhessenek Magyarországra. A Kékszakáll stábjában ketten is voltak, ilyenek.
Pogány a 30-as években emigrált Angliába, majd a 40-es évek elejétől operatőrként Olaszországban dolgozott. Félévszázados pályája alatt volt Radványi Géza, Visconti, Rossellini, Zeffirelli, és De Sica operatőre is. A Kékszakáll stábjába magyar tudása miatt került, hogy könnyebben szót értsen a “műszakkal” (ti. a kamera közeli alkotói, technikai stábtagokkal). Pogány magával hozta fiát a forgatásra, aki a kamerarészleget erősítette, mint forgató operatőr. Pogány a Taylor-Burton páros következő filmjébe, a Válik a férfi, válik a nő c. 1973-es produkcióban is operatőrként dolgozott. Rómában hunyt el 1999-ben.
A Kékszakállban magyar színészek egy kivétellel nem szerepeltek, bár felmerült, hogy Kékszakáll barátait Latinovits, Darvas és Várkonyi játszhatná, végül elvetették az ötletet. Az egyetlen kivétel Szabó Sándor volt, aki 1956 óta először jött haza egy néhány másodperces szerepért, amiben egy vizitáló doktort alakít Kékszakáll kastélyában. Szabó '56 után emigrált és megjárta színészként Hollywoodot és a Broadwayt is. A napi gyártási tervre(diszpóra) a nevét sem írták ki és a stáb nagy része is a díszletben tudhatta meg kialakítja ezt a szerepet. Szabó néhány év múlva végleg hazatelepült.
Fővárosi Állat- és Növénykert
Kékszakáll sorozatban falja a nőket. Mániákusan vadászik rájuk, a forgatókönyv szerint Ausztriában, a forgatás helyszíneit tekintve Magyarországon. Raquel Welch az Állatkert sziklája előtt akad a hálójába.
A szépséges ellenirány pedig itt. A szerepe szerint apáca háta mögött a Szépművészeti Múzeum tömbje látszik. Érdekes, hogy talán ő vetkőzik a legkevesebbet a film számos női sztárja közül, pedig ő a korszak ünnepelt szexszimbóluma.
Fóti római katolikus templom
Azért nemsokára sejtelmesen, de ő is megmutatta bájait a kamerának egy templom belsőben.
FRISSÍTÉS:
A templom belső a fóti római katolikus templom altemploma. Ismét Ybl Miklós, hisz a fóti nagytemplom volt az egyik korai, önálló munkája. Az altemplom a Károlyi grófok családi sírboltja. Köszönjük olvasónknak, hogy felhívta figyelmünket erre a részletre!
Óbudai Fő tér
Ahogy a kíméletlen arisztokrata von Sepper-Kékszakáll-Burton újabb áldozatra les, úgy fedezhetünk fel ismét egy jellegzetes budapesti helyszínt. Az óbudai Fő téren felismerhető a kerületi polgármesteri hivatal épülete. A téren mintha megállt volna az idő, még a bódé is a helyén van, de a háttérben a házgyári tömbök egyértelműen mutatják az időmúlását.
Tóalmási Andrássy kastély
A film ezután főleg Kékszakáll kastélyában játszódik. A fülledt erotika, szadmizmus és kegyetlenség lengi be az arisztokrata, rejtekajtókkal és titkos termekkel teli kastélyát. A kastély külső a tóalmási Andrássy kastély volt, ami a forgatás idején a SZOT kezelésében lévő gyermeküdülőként működött, A kastély külsejének szinte minden nézetét láthatjuk a filmben. A rendszerváltás óta egy amerikai egyház tulajdona, kertje látogatható. A kastély díszkivilágításban.
Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccse volt a kastély tervezője. A lépcsők építésekor a párizsi operaház nagy lépcsőjét használta mintaként. A kastélyt ábrázoló régi képeslapon a filmben is megjelenő üvegház télikert is látható.
Veresegyház vasútállomás MÁV
A film utolsó nagy külső jelenete egy vasútállomáson játszódik, ahol a horogkeresztre hasonlító jelképekkel feldíszített állomáson Burton a tömeg vezetőjeként vár egy vonat érkezésére. A filmkészítői a horogkereszt Németországban érvénybe lévő tilalma miatt használhattak módosított, de felismerhető jelképet. MÁVfanatikusok segítségét várjuk, a helyes megfejtéssel melyik állomáson vették fel ezt a jelenetet.
FRISSÍTÉS:
Az állomásra kommentekben megérkezett a helyes megfejtés! Veresegyház településen forgatták a vonatos jelenetet. Egyik olvasónk a vasutallomasok.hu oldalról el is küldte az állomás fotójának linkjét. A fotó kameraállása szinte egyezik a filmbelivel. Köszönjük olvasóinknak!
FRISSÍTÉS:
Egy filmes olvasónk hívta fel a figyelmet a zuglói filmgyár udvarán található liftre. A korabeli pletykák szerint Burton nem akart gyalog járni a sminkbe. Ezért liftet kért magának, igaz állítólag ő is fizette a beruházást. Íme a lift.
Az 1972-es Kékszakáll a téma számos feldolgozása közül valóban ez az egyik legvéresebb, sok meztelen és szadista jelenettel fűszerezett verzió. A sztárok, a szép nők és Ennio Morricone által szerzett, örökzölddé vált filmzene miatt érdemes megnézni. Na és persze a rengeteg ismerős helyszín miatt is!
Hamarosan az 1974-ben részben Magyarországon forgatott Szerelem és halál című Woody Allen-Diane Keaton filmmel folytatjuk történelmi helyszínvadászatunkat!
Ha bármi infod, híred vagy emléked van a filmmel kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!
Názer Ádám