Kedves olvasónk mutatta tegnap a cink.hu múlt heti posztját. Szily Laci buzdít mindenkit arra, hogy írja meg, ha felismer még budapesti helyszíneket a Prada reklámfilmjében. Bár a blog leginkább filmekkel foglalkozik úgy gondoltuk érdemes elkalandozni egy kicsit a reklámok világában is. Már csak azért is, mert a magyar reklámfilmgyártás nemzetközi szinten is jegyzett műhely, nemcsak a maga műfajában a legnagyobb sztárok kiszolgálója. Ilyen sztár a divatos Wes Anderson amerikai nagyjátékfilmes rendező is, aki éppen a The Grand Budapest Hotel filmen dolgozik Németországban. Sokáig Budapest is lehetséges helyszínként szerepelt a gyártási tervek között. A háromszoros Oscar-jelölt rendező jegyzi ezt a reklámot. Bár reklámnál nem szokták jelezni, hogy spoiler veszély, de itt rövidfilmként is értelmezhető a reklámfilm füzér.
A Párizsi udvar és a Csepeli Munkásotthon színházterme mellett, a harmadik helyszín megfejtése a poszt végén!
Csepeli Munkásotthon
A csillogás jegyében álljon itt az 1920-ban átadott Csepeli Munkásotthon eredeti homlokzata. 1960-as években az átalakítás és bővítés jegyében lebontották.
A színházterem világító mennyezetének mintája.
Csepel-Dallas tengely
Látom a cink.hu-n divat az ikertornyozás. Nekik egy kis ajándék. Csepeli látogatásomkor lőttem az egyik képet, de melyiket?
Párizsi udvar
Budapest egyik legizgalmasabb belső tere a Ferenciek terén népszerű filmes helyszín. Itt már a XIX. század elején modern üzletház állt, Brudern-ház néven. Az első világháború előtt jelenlegi formájában újjáépítették. A földszinten megmaradt része a ma ismert romantikus hangulatú Párizsi udvar.
Feltűnt forgatási helyszínként és forgatókönyv szerint is Budapestként a Suszter, szabó, baka, kém (eredeti cím:Tinker Tailor Soldier Spy) 2011-ben bemutatott, hidegháborús kémfilmben.
Ráadásul a sztárokat felvonultató film kezdő jeleneteit is Budapesten vették fel. Itt a forgatókönyv első jelenete.
A passzázs bejárata tűnik fel egy pillanatra, az ittforgott blog egyik kedvenc filmjében, az 1989-ben bemutatott, Costa-Gavras rendezte Music Box-ban. Egy Volga taxiból készítették a felvételt, amin megörökítették a járókelőkkel teli Ferenciek tere-Petőfi Sándor utca sarkát. A taxi egyik utasa Jessica Lange Hollywood egyik nagyasszonya, akkor egyszeres, azóta kétszeres Oscar-díjas színésznő.
"Expressz-ház"
A megfejtés pedig a cinkes kérdésre az "Expressz-ház" a belvárosi Szabadság térről. Nevét onnan kapta, hogy egykor az Expressz hirdetési újság irodája volt. Épp múlt héten gondoltunk rá, amikor egy másik posztban a "Benetton-ház" kapcsán arról írtam, egy kezemen meg tudom számolni a klasszikus, fa belső borítású lakás helyszíneket. A belső udvar, az ovális üvegablak fal, a lépcsőház és a belső terek szépsége jól mutatják mire repül a Prada, ha múlt századi párizsi hangulatot keres.
Legközelebb nemzetközi és magyar történelmi filmek helyszíneit, sztárjait és kulisszatitkait mutatjuk be, egy adott témában. Ha tetszett posztunk kövess minket a Facebookon.
Ha bármi infod, híred vagy emléked van a filmekkel, poszttal kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!
Názer Ádám
2013. május 4-én, 10.30-tól ittforgott terepszemle! Részvételi díj 3000 Ft. Jelentkezés csak előzetesen az ittforgott@gmail.com emailcímen. Program minimum 15 fő jelentkezése esetén indul. Terepszemle tervezett hossza 2,5 óra.
A Menekülés a győzelembe (eredeti cím: Escape to Victory vagy Victory) történelmi sportfilmet 1980-ban forgatták Magyarországon. Az amerikai film világhírű színészekből és focistákból álló álomcsapatot hozott Budapestre. A második világháborús Párizsban és környékén játszódó mozinak Budapest, Dunakeszi, de leginkább az MTK-pálya volt a helyszíne. A több, mint tízezer statisztát felvonultató forgatás generációs élmény lett. Mai napig számos visszaemlékezésben tűnik fel, mint filmes élmény. Ha ott voltál az MTK-pályán vagy szerepeltél a filmben küldd el emlékeidet emailben vagy írd meg a hozzászólásként!
A film helyszíneinek és egyes kulisszatitkainak ismertetése nyomokban spoilert tartalmazhat!
A történet egy képzeletbeli második világháborús focimeccset dolgozott fel. A Harmadik Birodalom válogatottja csapott össze a megszállt területek hadifoglyainak válogatottjával. A film legnagyobb sztárja Sylvester Stallone volt. Stallone, a manhattani, olasz származású színész túl volt már a Rocky első két részén. Karrierjének érdekessége az volt, hogy Stallone kezdetben forgatókönyvíróként jegyezte az ötletet. Végül az ő kifejezett kérésére játszhatta el a címszerepet. Stallone egy csapásra világsztár lett, a philadelphiai Szépművészeti Múzeum lépcsője pedig a keleti part egyik leghíresebb filmes helyszíne. A lépcső mellett áll Rocky szobra az ismert győztes kéztartással.
Stallone úgy érkezett Magyarországra, hogy már túl volt egy magyar származású főhős megformálásán. Stallone egy magyar-amerikai szakszervezeti vezetőt alakított az 1978-as Ö.K.Ö.L. (eredeti cím:F.I.S.T.) című filmben. A filmben, ami Jimmy Hoffa a híres-hírhedt, nyomtalanul eltűnt szakszervezeti vezér életének állított emléket, Joe Eszterhas forgatókönyvíróval és Kovács László operatőrrel dolgozott együtt. Az amerikai-olasz színész még csárdást is táncolt cigányzenére ebben a filmben.
Stallone a visszaemlékezések szerint nem volt ügyes focista. Ezen az sem segített, hogy a forgatások szünetében folyamatosan erőnléti edzéseket tartott és súlyzókat emelgetett, sőt az angol világbajnok kapus Gordon Banks, mint kapusedző foglakozott vele. Michael Caine visszaemlékezéseiben mesélte el, hogy egyszer az egész stáb rá várt három órán keresztül, mert Stallone részben Budapesten írta a Rocky III. forgatókönyvét és nagyon feldühítette, hogy előző nap az írást félbe kellett hagynia, hogy aztán a forgatáson három órán keresztül ne kerüljön kamera elé. Éreztette a többiekkel ki tartott ő a legnagyobb sztárnak. Pedig a stáb olyan nevekből állt, mint Max von Sydow, Michael Caine, a veterán, Oscar-díjas rendező John Huston vagy a világválogatottat kitevő focisták serege, mint a brazil Pelé, az angol Bobby Moore, az argentin Ardiles vagy a lengyel Deyna. Stallone kisebb baleseteket is szenvedett a forgatáson. Az egyik ujját eltörte, a bokája kibicsaklott, ahogy ő fogalmazott a világ legjobb focistái palacsintát csináltak belőle. A forgatás után azt nyilatkozta, nehezebb küzdelmen van túl, mint Rocky. Sokkal barátságosabbnak ítélte a várost 1992-ben, amikor Andy Vajna kaszinójának megnyitójára érkezett Budapestre. Stallone az 1980-as forgatásnak állított emléket, amikor az egyik szereplőpárost Budának és Pestnek nevezte a 2010-es A feláldozhatók (The expendables) című akciófilmben.
Solt - Duna-híd
A solti Kis-Duna-híd tűnik fel a film főcíme alatt. A forgatás idején még közúti és vasúti kettős híd, ma már csak a az 52-es számú országút közúti közlekedését szolgálja ki. A vasúti híd tárgyi emléke az ezredfordulón ezen a vonalon megszűnt forgalomnak.
Dunakeszi-Alag
A film egyik fő helyszíne a hadifogolytábor volt. A szövetséges foglyok válogatottja itt verbuválódott és innen szökött meg a Stallone alakította fogoly is, hogy előkészítse a francia ellenállással a többiek szökését a stadionból, egy alagúton keresztül, a mérkőzés szünete alatt. A tábort a Dunakeszi melletti alagi lóversenypálya területén építették fel. A stáb belakta a barakkokat és innen intézték a film gyártását is. Az őrtornyokkal és szögesdróttal körbevett saját közműhálózattal rendelkező tábor valóságos filmgyárként működött. Beosztották a legtöbb barakkot a különböző részlegek között. Az egyik például az építészet raktára volt, míg a másik statiszták tartózkodója. A képet cherry pickerről ("cseresznyeszedő" azaz nagy méretű kosaras toronydaru) rögzítették.
FC Start 1942-es idénye
A kijevi FC Start klubja játszotta a leghíresebb háborús focimeccseket. A helybeli focistákból és munkásokból szervezett csapat részt vett az 1942-es idényben a tengelyhatalmak által megrendezett bajnokságban. A rövid idény alatt játszottak magyar, román és német csapatok ellen is. Veretlenségük irritálta a németeket, utolsó meccseiken nyíltan fenyegették a játékosokat, hogy veszítsenek a megszálló csapatok elleni küzdelmekben. Fokozta a helyzetet, hogy több játékos korábban a szovjet belügy alkalmazásában állt, ami bőven elég volt ahhoz hogy bajba kerüljön a háborús időkben. Tény, hogy a németek kivégeztek vagy táborokba szállítottak több játékost az idény végén. A szovjet propaganda tette közismerté a történetet 1950-es évek végén. A legismertebb háborús idény mellett számos más történet is él ami a foci és háború kapcsolatát idézi. Ilyen például az első világháborúban a lövészárkokból kimászó és focizó német és angol katonák története vagy a haláltáborokban, hadifogolytáborokban megszervezett focimeccsek emléke.
"Benetton-ház"
A német tisztek elegáns irodái kétszer jelentek meg a filmben. Egy manapság is népszerű filmes helyszín az ún. Benetton-ház alakította ezeket az irodákat mindkét alkalommal. A Kodály köröndön fekvő, nagypolgári lakás, a népszerű márkáról kapta nevét, mert a brand magyarországi irodája itt volt egykoron. Könnyű volt azonosítani a helyszínt, mivel Budapesten szinte egy kezünk megszámolhatjuk mennyi plafonig érő faburkolatos helyiség van.
Filmes félidők a pokolban
A háborúban vívott élet-halál meccsek több filmest is megihlettek. Az első feldolgozás egy magyar film volt, az 1961-es Fábri Zoltán rendezte Két félidő a pokolban. A filmben magyar munkaszolgálatosok és német katonák csapata mérkőzött meg. A szovjet Moszfilm a kijevi történetet 1963-ban dolgozta fel egy alkotásban. Az 1981-ben bemutatott Menekülés a győzelemben a téma hollywoodi feldolgozása. 2012-ben oroszok filmesítették meg az FC Start történetét. Nemrég felröppent a sajtóban, hogy tervezik a Menekülés a győzelembe remakejének elkészítését. A film főszerepeit állítólag David Beckham és Vinnie Jones játszanák.
Keleti pályaudvar
Miután a Stallone alakította hadifogoly megszökött a táborból vonattal érkezett Párizsba. A párizsi pályaudvar nem volt más, mint a Keleti pályaudvar.
A Keleti pályaudvar csarnoka ma.
Millenniumi Földalatti Vasút
A történet szerint a szökött rab a párizsi metró felé vette az irányt. Ezeket a jeleneteket a budapesti kisföldalatti Operaház megállójában vették fel. A sárga szerelvények is feltűntek egy pillanatra a filmben. Főhősünk a megállóban egy interaktív térkép segítségével tájékozódott. A PILI mozaikszóként elnevezett világítós, útvonaltervező térképeket 1937-ben helyezték rendszerbe a párizsi metróban. A filmben ennek a speciális utastájékoztató rendszernek a másolatával találkozhatunk. Első képen a rekonstruált verzió 1980-ból, a második képen háború előtti eredeti változat.
Vasúttörténeti Park
A megszállt területek válogatottját vonattal szállították a párizsi stadionhoz. A vasútállomás a mai Vasúttörténeti Park területe volt, a forgatás idején Hámán Kató Fűtőháznak hívták a vasúti üzemet. A kép jobboldalán a magyar vasútipar büszkesége egy 424-es gőzmozdony látható. Háttérben az angyalföldi víztorony. A mellette álló kémény azóta eltűnt, a víztorony fa teteje is a múlté már.
Ezen a képen jól láthatóak a változások.
Légifelvétel az angyalföldi fordítókorongról.
Visszatérő - Andrew G. Vajna
A film producerei között volt Andy Vajna. Gyerekként hagyta el az országot 1956-ban. Sikeres filmforgalmazó céget vezetett az ázsiai piacokon az 1970-es években. Innen producerként robbant be a hollywoodi filmbizniszbe. Többször járt Magyarországon az 1980-as forgatás előtt is, de ez a szuperprodukció tekinthető szakmai hazatérésének. Később olyan sztárokat hozott Magyarországra többek között, mint Arnold Schwarzenegger, Madonna, Antonio Banderas, Scarlett Johansson.2011 óta a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos.
A Hidegkuti Nándor stadion, mint az olimpiai és világbajnoki döntős Colombes stadion
A film másik fő helyszíne a stadion volt a hadifogolytábor mellett. Az alkotók a legendás párizsi Colombes stadionba helyezték a filmbeli mérkőzést. Az 1907-ben épített stadion Párizs északnyugati részén helyezkedik el. Repülőbalesetben fiatalon elhunyt rögbi játékos után hivatalosan Yves du Manoir stadionnak is nevezik. Aranykorát a két világháború között élte. A létesítmény számos sporttörténeti esemény helyszíne, több filmben is szerepelt. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok versenyszámainak nagy részét itt rendezték. A képeslapon a nyitó ceremónia látható.
Az 1981-ben forgatott Tűzszekerek (eredeti cím: Chariots of Fire) történelmi, sportfilm a párizsi játékok futó döntőire készülő két brit atléta versenyét örökítette meg. Végül Harold Abrahams (100 méter) és Eric Liddell (400 méter) is olimpiai aranyat nyertek a Colombes stadionban. A Liverpool melletti Bebington azóta felújított sportpályáján vették fel a Colombes stadiont a Tűzszekerekben. Jól látszik a kép jobb oldalán a Colombes felirat. A képen a filmbeli Eric LIddell szakítja át a célszalagot. Érdekesség, hogy Liddell egy második világháborús, japán fogolytáborban hunyt el 1945-ben.
A Colombes stadion magyar vonatkozású eseménye volt az 1938-as labdarúgó világbajnoki döntő a magyar és az olasz válogatott között. A mérkőzést az olaszok nyerték 4-2-re. A korabeli filmhíradó egyik kockáján a világbajnoki döntő főszereplői. Mára a stadion elvesztette jelentőségét. Lelátói közül többet lebontottak, az egykor hatvanezres stadionban hétezer férőhely maradt.
A Hidegkuti Nándor stadion volt a párizsi meccs jelenteinek helyszíne a Menekülés a győzelemben. A film alkotói ódivatú stadiont kerestek. Az MTK-pálya jellegében hasonlóan festett, mint a Colombes stadion a második világháború idején. Szempont volt a kiválasztásnál, hogy villanyvilágítás a 80-as évek elején nem volt a pályán, ezt csak 1987-ben avatták itt. Ez a technológia csak az 1950-es években terjedt el, addig a villanyfényes meccsek nem voltak elfogadottak a játékosok és klubok körében sem. A filmbéli rádiókommentátor szerint "majd ötvenezres nézősereg" figyelte a meccset, de ez csak filmes csalás volt, mert fizikailag képtelenség ennyi embert elhelyezni a pálya lelátóin. A rádiós sportközvetítések hőskora a 1930-as évektől a televíziós közvetítések elterjedéséig tartott. A képen egy top shot (magaslati pontról fényképezett) kameraállásból látjuk a statisztákkal teli és horogkeresztes zászlókkal dekorált Hungária körúti stadiont.
Az MTK-pálya tribünje a forgatás idején. Mai napig tartja magát a történet, hogy a horogkeresztes zászlók miatt több bejelentés is érkezett a rendőrséghez.
A stadion Hungária körút felőli bejárata. A forgatásra készítették a kovácsolt vaskaput.
Colombes felirat az eredményjelzőn. Katonaruhás statiszták a szomszédos gyárépület tetején is.
MAFILM stúdiók (Róna utca - “Filmgyár”)
A történet fordulópontja volt, amikor a francia ellenállók alagutat fúrtak a hadifoglyok csapatának öltözőjébe. A terv ellenére végül a csapat nem szökött meg és kifutott a második félidőre. A csapat öltözőjét a medencével és az alagutat a zuglói filmgyár III-IV stúdiójában építették meg. Itt állt ugyanis rendelkezésre medencés stúdió, ami alkalmas volt, vizes jelenet forgatására. A látvány érdekében lajtos kocsival juttattak vizet a medencébe a felvétel ideje alatt.
Caine, von Sydow, Pelé, a focisták és a statisztéria
A film erőssége kétségkívül a szereplőgárda volt. Stallone mellett Max von Sydow és Michael Caine volt a film két másik színész sztárja. Pelé, Stallone, Caine és von Sydow a film egyik plakátján.
Michael Caine 1972 tavaszán négy napot töltött már Budapesten, amikor Elizabeth Taylor születésnapi partiján vett részt. Visszaemlékezésében az 1980-as forgatásról, Stallone emlékeihez hasonlóan feleleveníti, hogy a kommunista hatalom milyen lehangolóan hatott rá. Hangulatát nagy mennyiségű cherry brandy-vel dobta fel. Jó viszonyban volt Stallonéval, akivel a 12 hetes forgatás hétvégi szüneteiben Londonba, Párizsba repültek kikapcsolódni. Caine néhány éve kiadott memoárjában megjegyezte, hogy Budapest akkor szürke és nyomasztó volt, nem úgy, mint manapság. Szerinte akkoriban a városban két valamira való étterem volt és abban is a párt vezetői és barátnőik jártak. A színészeknek is volt ideje lazítani, mert 1980 nyarán az egyik leghosszabb színészsztrájk robbant ki Hollywoodban. Ez begyűrűzött a magyarországi forgatásra is, aminek hosszú leállás lett az eredménye.
A svéd von Sydow, Ingmar Bergman egykori kedvence később még kétszer tért vissza forgatni Magyarországra. A két szovjet témájú alkotás az 1989-es Vörös király, fehér lovag és az 1995-ös X-polgártárs volt.
Pelé, a háromszoros világbajnok volt a legnagyobb futballsztár a forgatáson. A filmben egy trinidadi katonát játszott és ő volt a film foci szakértője is. Ő felelt a jelenetek hitelességéért. A hitelesség mellett a kényelem volt, az oka, hogy Caine és Stallone is testdublőröket (egyező méretű és alkatú dublőrök) alkalmazott a forgatás alatt. Pelé megjelent egy magyar-osztrák barátságos meccsen is a Népstadionban 1980. június 4-én. Minden bizonnyal ő lett volna az év eseménye, ha Farkas Bertalan nem előző nap tért volna vissza az űrből.
Egy Pelét ábrázoló werkfotó a forgatásról. A werkképeket Endrényi Egon és Sergio Strizzi készítették. Endrényi a világ egyik legismertebb werkfotósa lett, számos Magyarországon forgatott nemzetközi film werkfotósa volt. Ennek a képnek több érdekessége van. A háttérben félmeztelenül látható stábtagok szokatlan látványt nyújtanak. Megfigyelhető a top shotot készítő toronydaru Pelé feje felett. Valamint nem láthatóak a Hungária körúti lakótelep házgyári tömbjei, ugyanis azok csak 1983-ban készültek el.
A film több mint egy tucat nemzetközileg is jegyzett focistát vonultatott fel. Pelén túl két további világbajnok jött Budapestre forgatni. Az angol Bobby Moore (1966-kapitány) és az argentin Osvaldo Ardiles (1978) is szerepelt a filmben. A filmbeli két csapat a valóságban is két csapat játékosaiból merített. A németeket nagyrészt az MTK-VM akkori labdarúgói adták. Így lett szereplője a mozinak a jelenlegi magyar szövetségi kapitány Egervári Sándor is, aki azóta többször mesélte el, hogy csak hosszas noszogatásra merte keményen megrúgni Pelét. A szövetséges csapatot az angol Ipswich Town FC játékosaival töltötték fel. Őket a legendás tréner Bobby Robson szervezte be a filmbe, akinek jó filmes kapcsolatai voltak. Az MTK és az Ipswich játékosainak is emlékezetes maradt a következő szezon. Az MTK történelmében először kiesett a magyar első osztályból, az Ipswich pedig megnyerte az UEFA kupát az 1980-81-es idényben. Néhány éve az MTK öregfiúk csapata nemzetközi emléktornát rendezett a forgatás jegyében. A csapatok a filmbéli mezekhez hasonló szerelésben léptek pályára.
A Kossuth-díjas Gera Zoltán volt az egyetlen magyar színész, aki nagyobb szerepet kapott a filmben. Gera, a Két félidő a pokolban magyar filmben is szerepelt. Fontos megjegyezni, hogy csak névazonosság áll fenn a magyar válogatott focistával.
A népes statisztéria igazi szereplője volt a filmnek. Hőseink a film végén az ő segítségükkel menekültek el. Hajuk és ruhájuk ugyan a 80-as évek Magyarországát idézte, de ez volt az első alkalom, hogy nemzetközi filmben ekkora jelenetet forgattak Magyarországon. A számos statiszta részvétele igazi tömeg élménnyé tette a forgatást. Könnyű kenyérnek látszik, de tudni kell ezen a forgatáson a statiszták órákon keresztül ültek a tűző napon, hogy aztán a rendezőasszisztensek szavára hirtelen lelkesedjenek vagy a francia himnuszt a La Marseillaise-t énekeljék. Magyarországon mind a mai napig tízezrek statisztálnak. Nélkülük ez az igazi hollywoodi mozi sem jött volna létre.
FRISSÍTÉS
Pintér Andris operatőr Michael Caine-nel. Köszönjük a fotót! Várjuk kedves olvasóink, egykori stábtagok emlékeit, képeit!
Legközelebb ismét egy Magyarországon forgatott nemzetközi, történelmi film helyszíneit, sztárjait és kulisszatitkait mutatjuk be.
Ha bármi infod, híred vagy emléked van a filmmel, poszttal kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!
Názer Ádám
2013. MÁJUS 4-ÉN, SZOMBATON 10.30-TÓL ELSŐ, NYILVÁNOS, BUDAPESTI FILMES TEREPSZEMLE!!!
HELYSZÍNEK, AHOGY MÉG NEM LÁTTAD ŐKET! SZTÁROK PIKÁNS TÖRTÉNETEI, FILMES MESTERFOGÁSOK, MOZGÓKÉPES ELCSALÁSOK!
RÉSZVÉTELI DÍJ 3000 FT. RÉSZVÉTEL CSAK ELŐZETES JELENTKEZÉS ALAPJÁN. JELENTKEZÉS AZ ITTFORGOTT@GMAIL.COM EMAILCÍMEN! A PROGRAM MINIMUM 15 FŐ JELENTKEZÉSE ESETÉN INDUL. A PROGRAM KB. 2,5 ÓRA HOSSZÚ!
GYERE ÉS TUDD MEG MIÉRT KÖLTÖZNEK A HOLLYWOODI SZTÁROK ÉS A KÜLFÖLDI STÁBOK HÓNAPOKRA BUDAPESTRE!
Több érdekes hozzászólás és levél érkezett Richard Burton 1972-es magyarországi forgatásáról írt posztunkhoz (is). Előbb egy kommentelő hívta fel figyelmünket a 2012-es Liz and Dick tvfilmre, majd egy másik kedves olvasó emailben küldött el néhány kockát a filmből. A Lindsay Lohan főszereplésével forgatott tvfilm többek között felidézi az 1972-es magyarországi forgatást és a budapesti helyszínek némelyikét. Köszönjük az információkat aktív olvasóinknak, nélkülük ez poszt nem jöhetett volna létre!
Lohan, mint Taylor
A tvfilmben Lindsay Lohan alakítja Elizabeth Taylort, az új-zélandi sorozatszínész Grant Bowler pedig Richard Burtont. A film Taylor és Burton szerelmi életének krónikája. A tucatnyi helyszínt ábrázoló alkotás végigköveti a sztárpár mozgalmas kapcsolatát. Los Angelesben forgatták a filmet, a külföldi helyszíneket legtöbb esetben rövid footage (olyan részlet a filmben, amit az alkotók is megvásároltak, készen vesznek, általában rövid részlet vagy archív felvétel, hívják stocknak is) jelezte. Lindsay Lohan gyerekmodellként került a filmbizniszbe. Sokszor botrányai repítették a címlapokra. A kritika ebben a filmben nyújtott alakításáért sem bánt vele kesztyűs kézzel. A Lifetime fotója a Taylort alakító Lohanről.
Gellért Szálló és Gyógyfürdő
A Budapestet ábrázoló footage részlet - néhány másodperces helikopterfahrt - a Gellért Szállót és Gyógyfürdőt ábrázolja. A világhírű épülettömb jó találat Budapestről, de meg kell jegyezni, hogy Taylor és Burton a Duna InterContinental Hotelben laktak 1972 tavaszán.
A Gellért szecessziós épülettömbje számos nemzetközi és magyar filmben szerepelt. Az 1918-ban átadott épület helyén már a középkortól fürdő volt. A középkor óra ismert fürdőhely, török időkben is népszerű. Mai épületét az első világháború kitörése előtt kezdték el építeni. A nagyra törő szecesszió építészete találkozik a sajátos Kárpát-medencei fürdőkultúrával. Itt helyezték üzemben az ország első hullámfürdőjét 1927-ben.
A fürdő már a 1930-as években feltűnik nemzetközi produkcióban. Fábri Zoltán a hullámfürdőnek szentelt egy felejthetetlen jelenetet az 1956-os Hannibál tanár úrban. Forgatott itt Eddie Murphy és Owen Wilson is. A fürdő terasza látható az 1981-es Szabó István rendezte Oscar-díjas Mephistoban, egy esti vacsora jelenetben.
Duna InterContinental Szálló (ma Budapest Marriott Hotel)
Taylor és Burton valójában a Duna InterContinental Szállóban szálltak meg 1972-ben. A Finta György által tervezett épület szintén gyakori és ismert filmes helyszín. A Liz and Dick filmben több belsővel is ábrázolták a sztárpár lakosztályát, valószínűleg kaliforniai helyszíneken vették fel ezeket a jelenetek. A mai szálloda elnöki lakosztálya egy letisztult formavilágot idéző tágas lakosztály, panorámás nagyméretű terasszal. Steven Spielberg a hotel lobbijában forgatta a hidegháborús környezetben játszódó München egyes jelenteit 2005-ben. A Duna-parti szálloda egy londoni hotelt ábrázolt. Ezért a szerepért egy nemzetközi utazási honlap 2010-ben a hatodik legismertebb filmes hotelnek nevezte a szállodát.
Az épült adott helyet a hidegháborús korszakot lezáró egyik jelképes eseménynek is. A Varsói Szerződés külügyminiszterei és honvédelmi miniszterei a Duna InterContinental Szállóban írták alá a szervezet katonai szárnyának feloszlatásáról rendelkező határozatot 1991. február 25-én.
Az épület Apáczai Csere János utca felé eső tűzfala ismert filmes helyszín. Az épület fényképezhető egyes nézeteiből akár New Yorknak vagy bármelyik más, magas épületekkel teli világváros részletének.
Mafilm stúdiók (Róna utca - “Filmgyár”)
Érdekes összevetésre ad lehetőséget a 2012-es tvfilm és az 1972-es eredeti mozifilm egyik belső helyszínének két féle ábrázolása. A felirat is jelzi, hogy a Kékszakáll díszletében játszódik a jelenet. Ezt a kockát 2012-ben forgatták Los Angelesben.
Ez pedig az eredeti vörös szoba díszlet az 1972-es filmből. Felismerhető a hasonlóság a mintákban és színekben. Ezt a kockát 1972-ben forgatták Zuglóban. Vayer Tamás díszlete így kelt életre negyven évvel később, több ezer kilométerrel odébb.
Joey Heatherton, a női főszereplő látható a képen. Heatherton táncosként és énekesként is ismert volt a 60-as, 70-es években. Történelmi érdekesség vele kapcsolatban, hogy több mint egy évtizedig lépett fel amerikai katonák előtt. Az alábbi kép a Cam Ranh-i támaszpont színpadán készült 1965-ben. A vietnámi támaszpontot a francia, orosz, japán és amerikai haditengerészet is használta a XX. században.
Heatherton tagja volt a Bob Hope vezette USO társulatnak. A színész-komikus Hope több mint ötven évig vezette a Roosevelt elnök kezdeményezésére 1941-ben létrejött katonai ernyőszervezetet. A száz évesen 2003-ban elhunyt Hope mind az öt Oscar-díját különleges indokkal kapta. Szinte az összes állami és katonai kitüntetést odaítélték neki. Ez is jelezte különleges szerepét Washington és Hollywood között.
Megírta a Budapest Courier Express is
A 2012-es tvfilm egyik jelenetében Burton a Budapest Courier Express napilapot tartja kezében. Az újság a fantázia szüleménye, az art department (látványvilággal foglalkozó részlegek) készíthette a filmhez.
A képzeletbeli újság hírének viszont volt valóság alapja. Burton és Taylor megromlott házasságának egyik jele volt egy botrányos római éjszaka, közvetlenül a budapesti forgatás követő hetekben. Az AP hírügynökség jelentése alapján 1972. május 6-án jelent meg a világsajtóban a hír, hogy Taylor és Onassis a görög hajómágnás együtt vacsoráztak egy divatos római vendéglőben. Onassis a tolakodó paparazzikra pezsgőt locsolt. Hamarosan a rendőrség is megjelent az étteremben. A botrányt növelte, hogy Onassist, felesége Jacqueline Kennedy Onassis nem kísérte el az örök városba. Itt a valódi újsághír a Sarasota Herald Tribune mozi oldaláról.
Továbbra is várjuk azoknak a jelentkezését, akik ott voltak Richard Burton egyetemi látogatásán 1972 tavaszán Budapesten!
Legközelebb az eredeti tematika alapján egy Magyarországon forgatott nemzetközi, történelmi film helyszíneit, sztárjait és kulisszatitkait mutatjuk be.
Ha bármi infod, híred vagy emléked van a filmmel, poszttal kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!
A Szerelem és halál (eredeti cím: Love and Death) francia-amerikai koprodukciós filmet Woody Allen és Diane Keaton főszereplésével 1974 őszén forgatták Magyarországon. Négy hétig tartott a forgatás a Mafilm-Hungarofilm és jelentős magyar stáb közreműködésével különböző budapesti és vidéki helyszíneken.
Budapest a Bonaparte Napóleon korabeli Szentpétervárat alakította, Pest megye vidékei pedig az orosz rónákat. A film többi részét Párizsban és környékén vették fel, ott nyolc hétig forgattak. Woody Allen az európai forgatás után, az 1996-os A varázsige:I love you alkotásig csak New Yorkban és környékén készített filmeket. Készültek felvételek az 1996-os filmben New York mellett Párizsban és Velencében is.
A film helyszíneinek és egyes kulisszatitkainak ismertetése nyomokban spoilert tartalmazhat!
Az 1975 nyarán bemutatott Szerelem és halál azóta klasszikus lett. A film groteszk és szürreális története 1812-ben Napóleon Oroszország elleni hadjárata idején játszódik. Allen, szerepe szerint Borisz, aki a háborúban csetlő-botló, de hihetetlen gyors karriert befutó és a katonai ranglétrán magasra emelkedő orosz muzsikot alakít. Allen, aki főszereplője és rendezője is a filmnek, nem egyedül érkezett Magyarországra. Magával hozta Diane Keatont, akkori barátnőjét, akihez szenvedélyes szerelem fűzte a forgatás idején is. Így Elizabeth Taylor és Richard Burton után két évvel ismét világsztárpár forgatott Magyarországon. Diane Keaton alakítja Boris szerelmét Szonját. A film rengeteg utalást tartalmaz az orosz regényirodalom és az egyetemes filmművészet legnagyobb műveire és alkotóikra. Dosztojevszki, Tolsztoj és Csehov művek is felismerhetőek a szerelem, vallás és végzet köré írt szövegben. A film képi világa pedig többek között Chaplint, Eisensteint és Bergmant idézi.
A film kezdő zenéjét Szergej Prokofjev írta, igaz eredetileg nem Woody Allen mozijához. Az orosz zeneszerző szerezte a zenét, Eisenstein olyan történelmi filmjeihez, mint a Jégmezők lovagja vagy a Rettegett Iván. Prokofjev Alexander Faintsimmer azonos című 1934-es groteszk, történelmi vígjátékához írta A Kizsé hadnagy címet viselő zenekari szvitet. A szovjet film nem volt igazán sikeres, de a film zenéje önálló életre kelt és számos helyen feltűnik azóta is. Ezt a zenét hallhatjuk a film főcímében is. A stáblista a zenei kreditet csak Prokofjevnek adta, de meg kell jegyezni, hogy Mozart, Boccherini, Beethoven és Sztravinszkij dallamai is felcsendülnek a filmben. A stáblistáról a sok hazai stábtag ellenére, ezúttal a magyar nevek is hiányoztak.
Tinnye
Az első azonosítható hazai helyszín, ami feltűnik a filmben Tinnye környéke, Borisz katonai kiképzésének helyszíne. Woody Allen, mint frissen rekrutált baka masírozott a Tinnyétől a Garancs-tóhoz vezető országút jobboldalán elterülő búzamezőkön. A Garancs-tó a mai magyar nézők előtt az Üvegtigris vígjátékból lehet ismert.
A filmben láthatunk nagyszabású háborús jeleneteket. A szovjet Déli Hadsereg csoport katonái adták az amerikai-francia koprodukció statisztáit. A lovas kaszkadőrök magyarok voltak.
Woody Allen instruál a harcmezőn. Paul Apoteker werkfotója.
A Moszfilm korhű fegyverei Austerlitztől Ungvárig
A cserebere a nemzetközi stábon belül gyorsan elindult. Ennek az lett az eredménye, hogy szinte minden amerikai és nyugat-európai stábtag napokon belül szovjet, legénységi, katonai övcsatban jelent meg.
A korhű fegyverek és korabeli katonai egyenruhák közül sokat a szovjet Moszfilmtől kölcsönöztek. A Moszfilm a 70-es években a legnagyobb tapasztalattal rendelkezett történelmi filmek gyártásában. A szovjet, állami filmvállalat égisze alatt forgatták Szergej Bondarcsuk rendezte Tolsztoj Háború és béke filmes feldolgozását 1961 és 1967 között. Ez a film lett az első Oscar-díjas szovjet mozi 1968-ban. A produkció válasz volt a regény amerikai-olasz koprodukcióban megvalósult 1956-os feldolgozására. Bondarcsuk újabb monumentális produkciót forgatott, immár nemzetközi koprodukcióban, de szintén a Moszfilm részvételével. Ez volt az 1970-ben forgatott Waterloo már nemzetközi szereplőgárdával. Mindkét szovjet filmhez a hadsereg adta a statiszták tízezreit és a háttér infrastruktúrát. Ezekben a szuperprodukcióban a csatajeleneteket sok kamerával, hatalmas darukról, körfahrtokkal és helikopteres kameraállásokkal fényképezték. A csatatereket előzetesen alapos terepmunkával tették a forgatásra alkalmassá. A szovjetek két filmjében Austerlitz, Borogyinó és Waterloo csatáit is orosz és ukrán mezőgazdasági földeken forgatták. A waterlooi csatateret a magyar határ közelében Ungvár mellett rekonstruálták. Ezeknek a filmeknek a fegyverei, uniformisai kerültek kölcsönbe a Szovjetunióból a Pilisbe 1974-ben. A kárpátaljai Waterloo grandiózus csatajelenete helikopterből fényképezve.
Pilisborosjenő
Woody Allen filmjének némelyik tömegjelenetét Pilisborosjenő határában vették fel.
A pilisborosjenői backlot
Akkoriban ez a környék népszerű volt a magyar filmesek előtt. Itt építették fel 1968-as Egri csillagok történelmi film díszletvárát. A díszlet nagy részét leégették a forgatás alatt, de a kőből készült bástyák, kapuk és falak azóta is pusztulófélben, de megvannak és népszerű kirándulóhellyé lettek. A filmnek köszönhetően ez lett a legismertebb backlot (ti. olyan hely, filmstúdió közelében vagy máshol, ahol ideiglenesen, forgatás miatt nagyméretű díszletet építenek) Magyarországon. A szétlőtt egri vár a Pilisben.
A Teve szikla a díszlet közelében. Ez a természeti képződmény is feltűnik az Egri csillagokban, akárcsak a közeli elhagyott bánya és sziklafal.
1973-ban Franciaországban és az NSZK-ban mutatták be a nagyrészt Pilisborosjenő mellett forgatott francia címen Arpad le Tzigane, német címen Arpad der Zigeuner német-francia kalandfilmsorozatot. Magyar címe nem volt, mert itthon sosem mutatták be. A XVIII. század elején Magyarországon játszódó történetet jelentős részét az egykori egri vár díszletében vették fel. A történet szerint Árpád a cigány legény összefog egy magyar nemessel és a környékbeliekkel, hogy megleckéztesse a törököt éppen kiűző, de zsarnokoskodó osztrák, labanc generálist és elnyerje szerelme kezét. Amolyan Tenkes kapitánya parafrázis a vasfüggönyön túlról, a kuruc kori Magyarországról. A címszerepet a francia színész Robert Etcheverry játszotta, aki gyakran alakított kosztümös filmhősöket. Az osztrák generálist Bánffy György alakította. A pilisborosjenői díszlet az 1973-as tévéfilm egyik epizódjában, ezúttal az osztrákok ostromolták a várat.
A sorozat címszereplője egy francia műsorújság címlapján.
Szerelmes sztárpár és nemzetközi bonyodalmak
Keaton önéletrajza szerint önfeledt boldog heteket töltöttek Budapesten. Kéz a kézben járták a várost és el sem engedték egymást. Sajátos levelezésük is erről tanúskodik. Keaton, akit mindig is különc nőnek tartottak Hollywoodban "férgecskémnek" becézi Woody Allent. Életük ebben a szakaszában a valóság és a filmezés határa összemosódott. Több kritikus Keaton játékát az egyik legjobb alakításának tartja az összes Woody Allen film karaktere közül, a törtető és pragmatikus Szonja szerepében. A brooklyni zsidó származású színész-rendező a Játszd újra Sam! színpadi, Broadway verziójának meghallgatásán találkozott először Keatonnel. Keaton, aki kaliforniai katolikus-metodista családból származik, ekkor már ismert színésznő a Broadway színpadain. Hamarosan egy párt alkottak Allennel. 1971 után húsz év alatt kilenc közös filmet jegyeztek. Színésznőként akkor lett világhíres, amikor a Coppola 1972-es, A keresztapa című alkotásában Michael Corleone (Al Pacino) feleségét alakította. Allen és Keaton egyszerre kapott Oscar-díjat az 1977-es Annie Hall filmért. Keaton a legjobb színésznő, Allen a legjobb rendező díját zsebelte be. Szerelmi kapcsolatuk az 1970-es évek végén megszakadt, de jó barátok maradtak a mai napig.
Keatonnal ellentétben Allen kellemetlen emlékeket is szerzett az európai forgatás kapcsán. A franciaországi forgatáson kisebb baleset is érte. Az Eiffel-torony közelében megcsúszott egy jégfolton és meghúzta a derekát. Keaton egyik szemét egy hegedűvonó sebesítette meg. Az egyik mellékszereplőnek eltört a lába autóbalesetben, a producer ételmérgezést kapott. A film némelyik forgatott negatívja tönkrement, így voltak jelenetek, amiket újra kellett forgatni. Sokat panaszkodott az időjárásra. Nem könnyítette meg a rendező dolgát az sem, hogy az operatőr belga, a díszlettervező német, a statiszták egy része orosz, a stáb jó része magyar volt. Sokszor szenvedett attól, hogy instrukcióit nem értették meg azonnal és teljesen. Szinte már betegesen félt a helyi ételektől és italoktól. Budapesti tartózkodása alatt csak a tengerentúlról behozott, palackozott italokat és előrecsomagolt ételeket fogyasztott.
Operaház
A pesti Operaház épülete a film egyik fő helyszíne. Az 1974-es budapesti Operaház az 1812-es szentpétervári operát alakította. El is hangzott a filmben, hogy ez a legszebb operaház Európában.
A film egyik legviccesebb jelenete is itt zajlott. Míg háttérben Mozart Varázsfuvolája szólt, Borisz egy gyönyörű grófnővel flörtölt előadás közben.Olga Georges-Picot francia-orosz származású színésznő játszotta a hercegnőt. A filmben szereplő estélyi ruhákat londoni ruhakölcsönzőkből szállították Magyarországra.
Szentpéterváron 1812-ben az Ermitázs színház adott helyett az opera előadásoknak. Az olasz Giacomo Quarenghi körkörös, amfiteátrumszerű, különleges belső térrel tervezte meg az Ermitázs képtárral és a Téli Palotával összeépített színházat. A cári székhelynek ebben az évben egy opera előadásokat is befogadó színháza volt, mert a pétervári Bolsoj Színház 1811-ben leégett. Ebben az utóbbi épületben tartották a nagyközönség számára az opera bemutatókat, az Ermitázs színházban az udvari előkelők tekintették meg a darabokat.
Visszatérő - Éles Sándor
Egy magyar színész szerepelt a Szerelem és halál produkcióban. Éles Sándor egy rövid szerep erejéig egy orosz katonatisztet alakított. Éles 1936-ban született Budapesten, szüleit a világháborúban elvesztette. 1956-ban Angliába emigrált, ahol gyorsan színész vált belőle. A sors fintoraként sokszor náci vagy szovjet tiszteket, felügyelőket alakított a filmvásznon. Számos tvfilmben is szerepelt. 2002-ben szívrohamban hunyt el.
Budai vár
Szentpétervár utcáit a budai várnegyed utcáin rögzítették. Így lett a I. kerületi Kard utcából a cári főváros. Háttérben a budavári evangélikus templomtornya látszik.
A mai képen jól látszik, hogy szinte semmi nem változott az utcában.
A sarok, ahol Woody Allent felpofozták
Az opera előadás alatt elcsábított grófnő halálos veszedelembe sodorta Boriszt. A grófnő becsületén esett csorbát egy hódolója párbajban akarta kiköszörülni, ezért felpofozta és párbajra hívta Boriszt. Az inzultus a Fortuna köz és Országház utca sarkán történt. Az első képen az egykori 1904-ben átadott Pénzügyminisztérium, korábban Egyetemi Nyomda, később Kulturinnov épületének észak-nyugati sarka látható.
A mai képen a kandeláber ugyanott van.
A jelenet elleniránya a pofon után.
Az ellenirány mai állapota.
Ha figyelmesen nézzük a jelenetet észrevehető, hogy az ellenirányt "elcsalták" és nem a logikus tengelyt használták, hanem 90 fokkal elforgatták a kameraállást. Az elleniránynak szintén az Országház utcára kellett volna néznie, de ehelyett a Fortuna közbe fordultak az alkotók a kamerával. Az alábbi fotón nyilakkal megjelölve az irányok. A lila nyíl az eredeti irányt, a zöld nyíl a 90 fokkal "elcsalt" ellenirányt, a piros nyíl pedig a hiányzó, nem leforgatott irányt jelzi.
A hiányzó irány az Országház utcában, háttérben az egykori országház épületével.
Franciaország
A rendező Bergman Hetedik pecsét című drámájának záró képsorai előtt tiszteleg a kaszás megjelenítésével. A helyszín egy magic hour-kor (ti. különleges fényviszonyokkal rendelkező hajnali vagy alkonyati időszak) is, zöldellő Párizs környéki kastélypark. Ez a helyszín és motívum csak egy a filmben látható érdekes francia helyszínek és a számtalan irodalmi és filmtörténeti utalás közül.
Diane Keaton alakítása, Woody Allen forgatókönyve és poénjai miatt érdemes megnézni a filmet. A magyarországi és franciaországi helyszínek egyaránt csodálatosak, a film pedig az orosz irodalom és az egyetemes filmművészet világában tett groteszk, néhol abszurd utazás.
Hamarosan az 1981-ben bemutatott, Magyarországon forgatott Menekülés a győzelembe című filmmel folytatjuk történelmi helyszínvadászatunkat!
Ha bármi infod, híred vagy emléked van a filmmel kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!
Filmtörténeti terepszemlénket egy sajátos hangulatú filmmel kezdjük. Számos jellegzetes helyszín feltűnik az 1972-es Kékszakáll (eredeti cím:Bluebeard) thrillerben. Az 1970-es évek Magyarországa a két világháború közötti Ausztriaként jelenik meg, Budapest pedig Bécset alakítja.
A világsztárokat felvonultató film hazai forgatását a korabeli tiltás, tűrés, támogatás hármasára épülő kultúrpolitika, nem az erőszakkal és meztelenkedéssel teli forgatókönyv alapján engedélyezte. A korszak nyugati valuta iránti éhsége volt a motiváció. A hatvanas évektől kezdve a MAFILM és a társult állami vállalatok az állam felé dupla árfolyamon értékesítették a devizát, amivel a külföldi megrendelők fizettek. Ez csöppent sem zavarta az Elizabeth Taylor-Richard Burton álompárt, akik 1972 tavaszán Budapesten élték meg házasságuk fontos pillanatait.
A film helyszíneinek és egyes kulisszatitkainak ismertetése nyomokban spoilert tartalmazhat!
Dunaújvárosi repülőtér
A film nyitójelenetét az egykori MHSZ dunaújvárosi repülőterén vették fel. Richard Burton 1972. március 27-én járt a reptéren, erről a Dunaújvárosi Hírlap is beszámolt néhány soros hírében. A stáblistát érdemes figyelni. Sok híresség és több magyar név, Ennio Morricone zenéje pedig menetrendszerűen lebilincselő.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Wenckheim-palota)
A film Kékszakáll történetét a két világháború közötti Ausztirába helyezte. Burton a címszerepben egy kettős életet élő első világháborús, hős pilótát és szadista sorozatgyilkost alakít. A film nagy része Kékszakáll kastélyában játszódik. Az elegáns, belső helyszín először a filmben a Fővárosi Szabó Ervin Könytár épülete, az egykori Wenckheim-palota műemléki szárnya. A világ egyik legszebb tükörterme könnyen felismerhető Pogány Gábor Olaszországban élő és alkotó magyar származású operatőr felvételein.
Pesti Moulin Rouge
A film egyik kulcs jelenetét a pesti Moulin Rouge mulatóban rögzítették. A hely a 70-es években pikáns revüműsorával különlegesnek számított a béketáborban. Az XIX. sz végén épített Somossy Orfeum Télikertje helyén, 1922-ben alapított mulató a hazai zenés revü és kabaré egyik bölcsője. A banánszoknyás Josephine Baker egy hónapig vendégszerepelt 1928-ban ezen a színpadon.
A film első forgatási napja előtt ugyanitt rendeztek egy sajtónyilvános koktélpartit. Tormai Andor-MTI fotóján a sztárpár látható ezen az eseményen.
Kékszakáll
Kékszakáll legendája a francia középkori történelemben és mondavilágban gyökerezik. Sok népmese és történet maradt fent, a feleségeit kegyetlenül legyilkoló gazdag és véreskezű nemesről. Legtöbb forrás Gilles de Rais francia arisztokrata XV. századi életét tekinti a mondák alapjának. A várkastélyában válogatott módszerekkel tomboló de Rais, fényes katonai karriert futott be, harcolt Jeanne D’Arc mellett is. Végül eretnekség miatt végezték ki. A történet számos feldolgozásban él tovább. Charles Perrault más klasszikus mesékkel együtt írta le és adta ki 1697-ben. Dickens, Thackeray, Anatole France, Ludlam és Vonnegut írásai mellett Offenbach operetettet vitt színpadra a történetből. Balázs Béla szövegkönyve alapján Bartók Béla megzenésítette Kékszakáll meséjét. Bartók egyfelvonásos operáját csak hét év várakozás után mutatták be a budapesti Operaházban 1918-ban, az 1972-es film egyik helyszínén. Kass János 1960-ban készítette el illusztrációs, grafikai sorozatát Balázs művéhez.
Tatai lovasiskola
Virna Lisi és Burton a tatai lovasiskolában egy külső felvételen 1972. április 18-án. MTI-Friedmann Endre. A színésznő 2003-ban ismét Budapesten forgatott, a Pál utcai fiúk olasz-magyar koprodukciós filmben.
Gundel Étterem
Nathalie Delon a Gundelben leforgatott divatbemutatón ismeri meg Kékszakállt. Az emeleti Erzsébet királyné bálterem még az 1992-es felújítás előtti állapotban látszik a filmben. Nathalie a felesége volt Alain Delonnak (nem a húga!). 1969-ben váltak el, egy közös fiúk van Anthony Delon.
Operaház
Az Ybl Miklós tervei alapján épített Operaház, ami az egyik leggyakoribb helyszíne a Magyarországon forgatott külföldi produkcióknak ebből a filmből sem hiányozhat.
Richard Burton, Elizabeth Taylor, Roger Moore, Hugó és a többi gyönyörű nő
Richard Burton walesi, bányász családba született. Hét jelölése ellenére, soha nem kapott Oscar-díjat. Adózási okoból Svájcban élt, talán ezért is soha nem terjesztették fel nemesi címre. Legtovább játszott Hamletet a Broadwayn. Családi életét válások és tragédiák szegélyezték. Önpusztító életmódja 58 évet engedélyezett neki. Tökéletes alakításai miatt a korszak egyik legnépszerűbb színésze volt. 1982-ben visszatér Magyarországra, hogy Wagnert alakítsa egy nemzetközi koprodukciós sorozatban. Sarah Quill fotója ennek a filmnek a forgatásán készült.
A színész 1972-ben sem tagadta meg magát. Titkára hónapokkal érkezése előtt már Budapesten mérte fel miről kell külön gondoskodni az angol színésznek. Italait Nyugatról szerezték be. Burton testőre és sofőrje egy volt francia ellenálló volt, aki előre lejárta a vidéki helyszíneket. Kellemetlen lett volna eltévedni Burton autójával, ami egy Rolls Royce volt. Burton később naplójában úgy vallott erről a forgatásról, hogy először itt támadtak fel benne más nők iránti érzelmek. Pedig Elizabeth Taylor negyvenedik születésnapja 1972-ben az év eseménye volt. A Duna Hotel Intercontinental éttermében rendezett parti világszenzáció volt. Eljött Budapestre Grace Kelly monacói hercegné, akinek még egy különleges lakosztályt is átalakítottak a szállodában, Raquel Welch színésznő, a Beatles dobosa Ringo Starr, Michael Caine színész is. Hollandiából ezer szál tulipánt hoztak dekorációként az eseményre és ekkor kapta meg Elizabeth Taylor férjétől a Taj Mahal gyémántot is születésnapi ajándékként.
A születésnapon a visszaemlékezések szerint kisebb botrány is kitört, amikor Alan Williams regényíró szóvá tette, hogy egy kommunista országban mulatozik a Nyugat számos híressége. Williams hevessége nem volt meglepő, újságíróként a hidegháborús világ összes tűzfészkét bejárta. Első nemzetközi kalandja pedig az volt, amikor 21 évesen, angol önkéntesként 1956 őszén Budapestre szállított gyógyszereket.
Burton minden nővel kikezdett és minden nőt lenyűgözött. Ráadásul nagy kísértésnek volt kitéve, mert több gyönyörű partnere is volt szerepe szerint. Taylor bár végig Budapesten volt, de a forgatásokra nem követte férjét. A színész a stábbal közvetlen volt, de előfordult, ha kedve tartotta, hogy a tervezettnél előbb befejezte a forgatási napot. Egyszer arra hivatkozott, hogy meglátogatja a budapesti egyetem angol tanszékének egyik óráját. Blogunk várja azoknak a jelentkezését, akik ott voltak ezen az órán!
Burton és Taylor mindennapjairól jellemző leírást ad Roger Moore visszaemlékezése, aki felkereste őket Budapesten 1972 április elején. Moore az Intercontinental hotelben találkozott a veszekedő és ittas párral. Zaklatott állapotuk miatt a megbeszélés kudarcba fulladt. A féltékenység és az alkohol itt sem kerülte a pár útját. Érdekes, hogy Moore másik terve, amiért Budapestre érkezett, később megvalósult. A színész, aki ekkor a Faberge-Brut francia, parfümöket gyártó vállalat, filmcégénél producer is volt, egy nemzetközi animációs filmről is tárgyalt. Ez lett a Hugó, a víziló c. egész estés magyar-amerikai rajzfilm, a Pannónia Filmstúdió első nemzetközi produkciója.
Városligeti fasor (volt BM-kórház)
Éjszakai külső, korhű autóval a BM Kórház előtt a Városligeti fasorban. Ez a helyszín igényelte a legtöbb szervezést, mert a Belügyminisztérium bürokratikus akadályokat gördített a forgatás elé.
Mafilm stúdiók(Róna utca-“Filmgyár”)
Kékszakáll kastélyának egyes belső díszleteit a Róna utcai Mafilm stúdióban építették fel. A díszlettervező Vayer Tamás volt. Többször Nyugat-Európából rendeltek a díszletekhez tapétát, textil anyagokat. Vayer volt többek között a Szinbád, Az ötödik pecsét díszlettervezője. Országosan ismert lett, amikor a Linda krimisorozatban Deme Gábor halála után átvette a főnyomozó szerepét a 80-as évek derekán.
Nathalie Delon és Sybil Danning jelenete a kastély belsőnek épített zuglói díszletben.
Visszatérők- Pogány Gábor és Szabó Sándor
A rendszerváltásig a nemzetközi produkciók remek alkalmat adtak arra, hogy külföldön élő magyarok visszajöhessenek Magyarországra. A Kékszakáll stábjában ketten is voltak, ilyenek.
Pogány a 30-as években emigrált Angliába, majd a 40-es évek elejétől operatőrként Olaszországban dolgozott. Félévszázados pályája alatt volt Radványi Géza, Visconti, Rossellini, Zeffirelli, és De Sica operatőre is. A Kékszakáll stábjába magyar tudása miatt került, hogy könnyebben szót értsen a “műszakkal” (ti. a kamera közeli alkotói, technikai stábtagokkal). Pogány magával hozta fiát a forgatásra, aki a kamerarészleget erősítette, mint forgató operatőr. Pogány a Taylor-Burton páros következő filmjébe, a Válik a férfi, válik a nő c. 1973-es produkcióban is operatőrként dolgozott. Rómában hunyt el 1999-ben.
A Kékszakállban magyar színészek egy kivétellel nem szerepeltek, bár felmerült, hogy Kékszakáll barátait Latinovits, Darvas és Várkonyi játszhatná, végül elvetették az ötletet. Az egyetlen kivétel Szabó Sándor volt, aki 1956 óta először jött haza egy néhány másodperces szerepért, amiben egy vizitáló doktort alakít Kékszakáll kastélyában. Szabó '56 után emigrált és megjárta színészként Hollywoodot és a Broadwayt is. A napi gyártási tervre(diszpóra) a nevét sem írták ki és a stáb nagy része is a díszletben tudhatta meg kialakítja ezt a szerepet. Szabó néhány év múlva végleg hazatelepült.
Fővárosi Állat- és Növénykert
Kékszakáll sorozatban falja a nőket. Mániákusan vadászik rájuk, a forgatókönyv szerint Ausztriában, a forgatás helyszíneit tekintve Magyarországon. Raquel Welch az Állatkert sziklája előtt akad a hálójába.
A szépséges ellenirány pedig itt. A szerepe szerint apáca háta mögött a Szépművészeti Múzeum tömbje látszik. Érdekes, hogy talán ő vetkőzik a legkevesebbet a film számos női sztárja közül, pedig ő a korszak ünnepelt szexszimbóluma.
Fóti római katolikus templom
Azért nemsokára sejtelmesen, de ő is megmutatta bájait a kamerának egy templom belsőben.
FRISSÍTÉS:
A templom belső a fóti római katolikus templom altemploma. Ismét Ybl Miklós, hisz a fóti nagytemplom volt az egyik korai, önálló munkája. Az altemplom a Károlyi grófok családi sírboltja. Köszönjük olvasónknak, hogy felhívta figyelmünket erre a részletre!
Óbudai Fő tér
Ahogy a kíméletlen arisztokrata von Sepper-Kékszakáll-Burton újabb áldozatra les, úgy fedezhetünk fel ismét egy jellegzetes budapesti helyszínt. Az óbudai Fő téren felismerhető a kerületi polgármesteri hivatal épülete. A téren mintha megállt volna az idő, még a bódé is a helyén van, de a háttérben a házgyári tömbök egyértelműen mutatják az időmúlását.
Tóalmási Andrássy kastély
A film ezután főleg Kékszakáll kastélyában játszódik. A fülledt erotika, szadmizmus és kegyetlenség lengi be az arisztokrata, rejtekajtókkal és titkos termekkel teli kastélyát. A kastély külső a tóalmási Andrássy kastély volt, ami a forgatás idején a SZOT kezelésében lévő gyermeküdülőként működött, A kastély külsejének szinte minden nézetét láthatjuk a filmben. A rendszerváltás óta egy amerikai egyház tulajdona, kertje látogatható. A kastély díszkivilágításban.
Ybl Lajos, Ybl Miklós unokaöccse volt a kastély tervezője. A lépcsők építésekor a párizsi operaház nagy lépcsőjét használta mintaként. A kastélyt ábrázoló régi képeslapon a filmben is megjelenő üvegház télikert is látható.
Veresegyház vasútállomás MÁV
A film utolsó nagy külső jelenete egy vasútállomáson játszódik, ahol a horogkeresztre hasonlító jelképekkel feldíszített állomáson Burton a tömeg vezetőjeként vár egy vonat érkezésére. A filmkészítői a horogkereszt Németországban érvénybe lévő tilalma miatt használhattak módosított, de felismerhető jelképet. MÁVfanatikusok segítségét várjuk, a helyes megfejtéssel melyik állomáson vették fel ezt a jelenetet.
FRISSÍTÉS:
Az állomásra kommentekben megérkezett a helyes megfejtés! Veresegyház településen forgatták a vonatos jelenetet. Egyik olvasónk a vasutallomasok.hu oldalról el is küldte az állomás fotójának linkjét. A fotó kameraállása szinte egyezik a filmbelivel. Köszönjük olvasóinknak!
FRISSÍTÉS:
Egy filmes olvasónk hívta fel a figyelmet a zuglói filmgyár udvarán található liftre. A korabeli pletykák szerint Burton nem akart gyalog járni a sminkbe. Ezért liftet kért magának, igaz állítólag ő is fizette a beruházást. Íme a lift.
Az 1972-es Kékszakáll a téma számos feldolgozása közül valóban ez az egyik legvéresebb, sok meztelen és szadista jelenettel fűszerezett verzió. A sztárok, a szép nők és Ennio Morricone által szerzett, örökzölddé vált filmzene miatt érdemes megnézni. Na és persze a rengeteg ismerős helyszín miatt is!
Hamarosan az 1974-ben részben Magyarországon forgatott Szerelem és halál című Woody Allen-Diane Keaton filmmel folytatjuk történelmi helyszínvadászatunkat! Ha bármi infod, híred vagy emléked van a filmmel kapcsolatban vagy csak üzennél a blog szerkesztőjének, az ittforgott@gmail.com emailcímen várjuk leveled!